Nem egyszer fordult már elő, hogy egy idegen kiönti nekem a lelkét. Miért?

Valószínű, hogy nincs ki, aki őket meghallgassa, de lehet, hogy egy kívülálló véleményére, tanácsára kíváncsiak, mert egy kívülálló nem annyira elfogultan vélekedik.

Minden esetre a látszatra a nyugis embereket egyből megtalálják az ilyen "kiöntöm a lelkem, bajom" típusú emberek. Fontos, hogy legyen az embernek egy (legalább) látszathatározottsága, ami végül is egy páncél, ami megvédi a "lelkizősöktől". Néha nemet kell mondani, mert ha egyszer beengeded őket, akkor mindenki nálad köt ki a bajával.

12-11 11:40

Fiatal lehetsz még,10 alatt,majd 30 felett neked is jól esne ha v ki meghallgatna. Majd akkor térjünk már rá vissza rá,jó?

A legtökéletesebb válaszokat adod a "hát az nem jó"-val :) Nagy valószínűséggel arra van szüksége/szükségük, hogy valaki meghallgassa, kioktatás, tanácsözön nélkül. A te válaszaid épp ideálisak, mert azt érzi(k), hogy figyelsz rá(juk), nem ítélkezel, csak megérted, hogy milyen nehéz neki(k).

Ha nem zavar a dolog - az idegenek problémáját hallgatni-, akkor hallgass így tovább - emlékként a mesélőben valószínűleg úgy fog megmaradni, hogy: "De jót beszélgettünk!"