Miért van az hogy nem tudok beszélgetni senkivel?

Ha vissza emlékszem, a (kisebb) gyerekkoromra, akkor még tudtam, mindeféle hülyeséget, nem tudom mi változott

Ma már csak azokkal tudok, akit életem kezdete óta ismerek, tehát van 1 barátom, és a családom. A távolabbi családdal nem megy

Mikor új környezetbe vittem magam a nyáron (egy munka miatt)

direkt egyedül, hogy hátha meg tudok nyílni

ÉN PRÓBÁLTAM

De mikor jött az a duma....hogy te mindig ilyen csendes vagy?! Persze hogy utána nem kezdek el mesélni ezt azt...

Próbáltam vidám lenni, jó benyomást kelteni, "vicceskedni" ami náluk nem jött be (Nem tartották viccesnek amit mondtam, egyetlen egy alkalom volt)

Igazából Némán dolgoztam, néha néha nyögtem egy-két szót, nehezemre esik valamit is mondani, gondolkozom rajta hogy megtegyem-e ,mennyire gáz, aztán elillan a lehetőség

És mikor mindig jön a kérdés, miért nem beszélgetsz másokkal?

Mert nem megy.....de ők ezt úgy sem értik meg, én sem értem

Egyszerűen nincs miről, ha néha néha eszembe jut egy téma, elfelejtem abban a pillanatban. Depressziósnak néznek, és azt hiszik vagdosom magam. (Lehet hogy az vagyok, de csak a macskám karmol meg)

Szeretnék megnyílni, és bárkivel közvetlen lenni, másnak olyan könnyen megy. Nekem miért nem? Mit tegyek?