Sokszor hiányzik egy társ, szerelmi, gyakran bánt a szeretet hiány, miért ilyen velem az élet?
Férfi vagyok 30 feletti, hosszú ideje előjön, hogy nincs barátnőm, sosem volt, nem tudom miért alakult ez így, csak a gyötrelem ami mardos. Nagyon rosszul viseltem kamaszként is a magányt, az elutasítást, a kudarcot és utána is. Tudom, hogy a kapcsolat nem könnyű kialakítani 2 ember közt, még ha többeknek könnyű is. De legalább 1-2 kapcsolatom lehetne, érzelmes típus vagyok, ezért is rossz, hogy nem adhatok és kaphatok szeretetet!
Igen jártam discoba, próbáltam számos társkeresőn, személyesen is kezdeményeztem, ne csak a kudarc lett.
1X tetszettem egy viszonylag szép lánynak, de akkor más után mentem. Azóta nincs akinek bejönnék, igazából aki nem csak profilképen ismer, hanem valóban, az az érzésem, hogy taszítom a nőket, mintsem vonzanám.
Ez a hajó végleg elment?
válasza:Sors társad vagyok, bár én még jóval fiatalabb nálad (22 éves) De velem is kb ez a helyzet hogy még nem jutott nekem barátnő, pedig kamasz koromban sokat csajoztam, és akkor sem jött össze, igaz akkor a kinézetem sem volt a legjobb, mert elég kövér voltam.
Jelenleg a kinézetem más, sokak szerint jól nézek ki, nekem a legnagyobb bajom hogy sehova nem járok el a munkahelyem kivételével meg 1-2 barátot látogatok meg és ennyi.
Úgy látszik az életben nem jut mindenkinek pár, ez van sajnos de nem szabad ebbe beletörődni mert annyi minden lehet még.
Nekem egy jó ismerősöm azt mondta hogy sosem tudhatom mit hoz az élet, mivel ő igaz 21 évesen ismerte meg a férjét, és a férje akkor alig volt 30 éves. És a férjének sem volt előtte soha barátnője, és még szűz volt.
Én csak ezért nem kesergek ennyire mert tudom hogy előbb utóbb lesz barátnőm, meg egyszer az utcán egy jósnő jósolt a tenyeremből aki azt mondta hogy 26 évesen fog megváltozni az életem, akkor lesz jobb munkám, akkor fog lány gyermekem születni, és akkor fogok saját családi házba költözni.
válasza:Értem, én is feladtam úgy már pár éve, de évente 1-2X előfordul, hogy be-bepróbálkozok csajoknál, de nem akar sikerülni, biztos én is hibás vagyok valamelyest nem jól csinálok valamit.
De ettől független nehéz sokszor, mert egy kölcsönösen megfelelő társsal csak jobban el lennénk, mint egyedül.
válasza:Üdv a klubban, 28F.
Szerintem már nem fog változni. Az előzőnek annyit hogy 22 évesen én is úgy voltam hogy majd lesz valami de az élet nem osztogat csak úgy nyalókát, tehát alapvetően kiszámíthatóan szar a helyzet. A tenyérjóslás meg úgy hülyeség ahogy van.
Nem szabad feladni sosem. Az élet pont erről szól. Akármilyen nehéz is a gondok, problémák azért merülnek fel hogy az ember megoldja őket hogy túllépjen rajtuk. Nem létezik olyan hogy lehetetlen, az csupán az elmében születik meg, a valóságban nincs lehetetlen.
Egy kis mentális erősítő mindenkinek akinek úgy érzi szüksége van rá:
Utolsó hiába írod, hogy nem kell feladni! De fel lehet adni, ahogy az előtted írja, mert akinek csak a kudarc jut, annak hiába írod, hogy ne adja fel!
Engem nem is érdekelne beletörődtem, hogy nem vagyok nőcsábász és ebben alkalmatlan vagyok, csak belül az érzésem dolgozik és érző-érzelmes ember vagyok, így mindig nehéz volt elviselni a magányt! És ezen már nem lehet változtatni!
Fiúk, ti hogy élitek meg ezt a helyzetet?
válasza:" akinek csak a kudarc jut, annak hiába írod, hogy ne adja fel!"
Gondolod? Hadd meséljem el, hogyan tanultál meg járni: eggyel többször álltál fel, mint ahányszor elestél. Most is ezt az elvet kell követned. Csak tudd, valamit nem jól csinálsz, és változtass ezen. Onnantól rendben lesz az életed, és csak röhögsz a régi önmagadon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!