Mi ez a sok depressziós, antiszociális fiatal?

Mert szűk látókörűek, és soha nem voltak komolyabb problémáik.

Amúgy meg sajnos nem ilyen egyszerű, hogy fogod magad és kimész, meg fogod magad és lediplomázol.

Akkor én fognám magam, és létrehoznák egy startup vállalkozást, aztán fognám a cégem és kivinném amerikába.

attól, mert valaki gazdag nem biztos, hogy vidám élete lesz :/

na meg attól, hogy valaki vidám, mindig mosolyog...nem biztos, hogy tényleg úgy is érzi magat, lehet ezt csak a környezetnek mutatja

b.nőm is teljesen életvidám csajnak tűnik, de annyira nem boldog, mint amilyennek látszik :/

es szerintem a kamaszok nagyobb mélységben elik meg a problémákat

Általános társadalmi és értékválságban élünk amit mindenki megérez. Ha neked kéne ezeknek az embereknek az életét élned, nem biztos többre vinnéd mint ők. Egyszerűen felesleges olyan dolgok felett osztani az észt amiről nem tudunk semmit. Élhettek meg mások olyan dolgokat is amikbe te belegondolni sem mersz, attól mert nem látszik rajtuk nem jelenti azt hogy nem így van.

És sajnos, vagy nem sajnos nem egy mesében vagyunk, ahol bármi jóra fordul ha igazán akarjuk. Honnan tudod te min akartak ők változtatni és mit tettek érte. Talán többet mint te bármiért, talán fele annyit se. Gőzöd nincs róla min és miért bukott el. Az emberek hajlamosak azt gondolni az ő életük valami etalon. Ez egy hülyeség.

Örülj neki ha sikerült elérned amit akartál, örülj ha úgy érzed sínen vagy és becsüld meg. De nem kell ehhez semmiféle gőgnek társulni. Amúgy is... Ver a zápor a csapáson, ha ma rajtuk, holnap máson.

A kamaszoknak nincsenek olyan lehetőségeik,hogy hirtelen életmódot váltanak,utazgatnak,stb.

A fő kiváltó okok szerintem az iskola és az egész társadalom, ahova sok ember nem tud beilleszkedni,céltalan lesz az élete.És hidd el az, hogy valaki gazdag, és együtt vannak a szülei, nem jelenti azt, hogy boldogabb, mint egy szegényebb családból származó gyerek.

Az én szüleim például együtt vannak, de minden nap csak az ordítozás meg a veszekedés megy, és azt kívánom, bárcsak inkább elválnának.Az iskoláb nehezen illeszkedek be, nem találom a helyemet, emiatt sokszor vagyok magányos és szomorú a mosolyom ellenére, és hidd el a magány a legveszedelmesebb méreg.

De tanulok, van életcélom, és már előre tervezem az életemet minden rossz ellenére, és ez az, a motiváció, ami a legtöbb fiatalból hiányzik.

Szórakozóhelyek tele vannak. Sokkal több a bulizó fiatal is.

És a népesség fogy. Szóval szerintem sokkal többről tudunk. Nem feltétlenül van kevesebb, mint 70es években, csak akkor nem volt kommunikáció, a média jobban tudott hazudni, mint most és nem vettek tudomást az emberek a gyerekek problémáiról, mert volt sajátjuk.

A fiatalok jövőképe egyre jobban le van rombolva. A kiszámíthatóság jegyében hazudnak és olyan változásokat hoznak be, ami felforgatja a megélhetést, a tanulást, az életet. A bizonytalanság elősegíti a szorongásokat és akinek már van, annál megerősíti azt.

Heti 1 pszichookterápia meg többe kerül, mint a 3 napi keresetem. Miközben a lakhatásra is elmegy a fizu fele és a kajára az ötöde, na akkor még nem beszéltem a kicsit sem olcsó munkába járásról és egyéb kiadásokról, amik az alap élethez szükségesek, mint víz, fűtés, testmozgás...