Normális az hogy ha megőrülök a itthonüléstől? Pedig még csak 17 éves vagyok.

17 éves fiú vagyok és hétvégeken szinte már dili vagyok annyira unatkozom és semmit nem csinálok.

Hétköznap ez kicsit enyhül mert a suliba menet, suliban, suliból hazafele látok embereket,de miután hazaértem a teendőm elvégzése után fekszem is az ágyba és nézem a plafont.

Ez 6 éves korom óta így megy.

Előtte mentünk még játszótérre.

Van hobbim és sportolok is...egyedül.

Annyira felnagyítok minden rosszat a gondolataimban ami miatt egyedül vagyok hogy képes vagyok akár a vonaton állva olyan ideges lenni hogy az ablakot betörném, pedig előtte olvastam és mosolyogtam.

Vagy nyugodt zenehallgatás közben egyszer csak nagyon irígy leszek minden társasági életet élő fiatalra.

Néha fekszem az ágyamban és elkezdek a semmi miatt pánikolni.

Ha a szüleimmel nem beszélgetnék akkor egy nap 0 szót szólnék egy átlagos hétvégén.

Normális ez hogy őrültnek érzem magamat? Szerintem meg kellett volna már szoknom a magányt ennyi idő után... Ezért nem értem ezt az egészet.

Barátaim egyszer sem voltak, barátnőm sem és az osztálytársaimmal sem vagyok jóban.

Nem vagyok agresszív senkivel... Azt még megírom.

Ha bunkók velem vagy a vonaton meglöknek és elejtek valamit akkor nem szólok.

Vagy ha megköszönik a lányok hogy kinyitottam nekik az ajtót akkor sem szólol egy szót sem mert nem tudom mit mondjak.