Mennyi az esélye, hogy egyszer normális életet fogok élni?

20 éves srác vagyok, idén érettséztem/érettségizek (5 éves osztályba jártam), ôsszel megyek egyetemre, de nem vagyok túl bizakodó. Rettenetesen szar volt az elmúlt 5 év az életemben, nagyon sokat csalódtam, magyon sokan hagytak cserben és nagyon sok szerettem meghalt. Egy teljesen vidám, érdeklôdô ember voltam. Rengeteg hobbim volt, imádtam rajzolni, a mûvészeteket, a sportokat, a könyveket, szerettem az embereket. Ehhez képest 5 év alatt az életem teljesen megváltozott, a valóság teljesen kifordult önmagából, én meg magambafordultam. Mintha az emberek és én két külön világ lennénk, már nem bízom senkiben, a szép dolgoktól undorodom és sírógörcs jön rám tôlük. Egész nap a szobámban ülök és netezek. Magamban beszélek, remegek, dührohamaim vannak a semmitôl.

Az sem mellékes, hogy súlyos mentális beteg vagyok az elmúlt fél évben. Depressziós vagyok, kényszerbeteg, fóbiáim és félelmeim vannak, pánikrohamaim és rémképeket látok. Tudom s érzem, hogy ez azért alakult ki, mert az elmúlt 5 évem maga a pokol volt és ezt nem tudom feldolgozni. Pszichiáterhez és pszichológushoz járok, gyógyszert is szedek.

Azt gondolom mondanom sem kell, hogy barátnôm nincs, nem is volt, pedig minden vágyam az volt, hogy legyen egy szerelmem, akivel kölcsönösen imádjuk egymást.

Gondolkodtam öngyilkosságon is, de arra jutottam, hogy nem tudnám megtenni. Valami reményféle van még bennem, hogy egyszer jóra fordul minden, és nem szeretném feladni.

Mit tanácsoltok?