Jóindulatú, naív kavarogép vagyok férfi létemre. Sok bajt okoztam, emiatt elhatároztam és már évek óta inkább nem is beszélek senkivel. Ha genetikai a dolog megváltozhatok valaha?

Soha nem akarok rosszat, de soha nem tudom mi az amit nem szabad szóba hozni. Nem érzékelem azokat a helyzeteket amik árnyaltak. Mindent szó szerint veszek. Nagyon naív vagyok! Apám volt ilyen, öt sokszor meg is verték emiatt, soha nem voltak barátai.

Sajnos akaratlanul tettem keresztbe barátaimnak. Mondjuk nem vettem észre hogy egy csajnak én tetszem és nem hagytam teret a barátomnak aki szerelmes volt belé.

Vagy a legjobb barátom aki volt, ö randizott a szeretöjével, miközben azt mondta a csajának hogy a húga fog majd hazajönni külföldröl (ami igaz is) Na én láttam a szeretövel, de nem esett le a szitu, a barátnöjével összefutottam és mondtam neki hogy megjött a pasija húga (nem ismerem a csajt amúgy, rég nem lakott itthon), ott ülnek egy étterem teraszán. Persze így lebukott, engem aztán megvert. A barátság vége. Eszembe se jutott hogy megcsalja a nöjét. Mások szerint fel kellett volna ismernem a szitut és befogni.

Ezután döntöttem úgy hogy inkább nem is beszélek senkivel. Már évek óta tartom is, semmi bajt nem is okoztam!

Viszont eléggé becsavarodtam a magánytól. Sajnos ez a keverés genetikai, nem fogom kinöni vagy ilyesmi. Lehet bármi esély hogy levetközöm valaha és lehetnek egyszer újra emberi kapcsolataim, barátaim?