Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Emberek » Magány, egyedüllét

A kérdés

Akik kamaszként/felnőttként magányosak, azoknak a szüleik sem voltak igazán társasági emberek?

Elgondolkodtatott, hogy nagyon sokan írják itt, hogy magányosak, nincsenek barátaik. Arra lennék kíváncsi, vajon a szülői minta mennyire van hatással erre, számít-e, hogy a szülők mennyire barátkozósak, nyitottak általában.

Örülnék, ha leírnátok a véleményeteket erről!



Keress kérdéseket hasonló témákban: magány, barát, szülő

  máj. 13. 17:29  Privát üzenet  

A válaszok
Ennek nincs köze egymáshoz, elvégre őt is megcsinálta 2 ember.

A válaszíró 42%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/7Időpont máj. 13. 17:33 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Rendben van, lehet, hogy a barátok kategóriába kellett volna tennem a kérdést inkább, mert a párkapcsolatra, inkább a barátkozásra illene.

Bár szerintem a magányos lehet az is, akinek van párja”, de nincsenek barátai.



# 2/7Időpont máj. 13. 17:47 Privát üzenet
BBKristof nevű felhasználó válasza:

Erre már én is gondoltam, de én a fordítottja vagyok. A szüleim és nagyszüleim is nagyon társasági emberek, tele ambíciókkal. Rengeteg barátjuk van akikkel nem győzik meglátogatni egymást. Gyerekkori barátaimat is úgy szereztem, hogy találkoztam a szüleim barátainak a gyerekeivel. Ahhoz képest én felnőtt koromra ennek pont az ellentéte lettem. Az is igaz, hogy indirekt módon teljesen szembehelyezkedtem azokkal a közösségekkel ahol ők a legtöbb barátjukat megismerték (vallási közösségek).

A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/7Időpont máj. 13. 19:58 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Érdekes, amit írsz, bár elbizonytalanodtam abban, vajon az, ha valakinek főképp csak egy „körből” (lásd vallási csoport) vannak barátai, az nem inkább zárkózottságot jelez pont. Úgy értem, hogy hiába van sok ember körülötte, valójában „be van zárva”, mert csak egyféle gondolkodásmódra nyitott az illető. És az is tény, hogy egy ilyen „klubban” (lásd egyház) könnyebb ismerkedni, tehát nem kell igazán szociábilisnek lenni.

Vagy félreértelek, és a szüleidnek azért voltak nem vallásos barátai is? Mit gondolsz a fentiekről?



# 4/7Időpont máj. 13. 20:17 Privát üzenet
BBKristof nevű felhasználó válasza:

Amennyire ismerem a szüleimet nem voltak szociális gondjaik fiatalként se. Vannak olyan barátaik is akikkel találkoznak még néha akiket egyetemen, bő 30 éve ismertek meg. De tény, hogy a legtöbb felnőttkori barátjuk már vallási közösségből van, illetve apámnak a sportolói közegből. Ez igaz testvéreimre is valamennyire, mert gyerekként el kellett mennünk ezekre a helyekre és a tesóim sok emberrel jóban lettek itt, velem ellentétben. Illetve én a legutóbbi sportklubbot is részben azért hagytam ott mert szerintem tele volt seg*fejjel.

A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/7Időpont máj. 13. 20:39 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Érdekes kérdés. Ha felületesen nézzük akkor talán nincs jelentős összefüggés, de igazából a (korai-gyerekkori) szocializáció, és azon kívül bizony a szülők mintája nagyban meghatározza a jellemet. Aztán felnőtt korra kialakul, onnantól kezdve pedig már nem lehet vagy nagyon nehéz megváltoztatni. Szóval szerintem mindenképpen hatással van, hogy mennyire, az már egyénfüggő.

A válaszíró 79%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/7Időpont máj. 13. 23:37 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Igen, azt gondolom én is, hogy a veleszületett habitus mellett a kapcsolatteremtési képességre elég nagy hatással lehet a szülőktől látott viselkedésminta.

Azért is merült fel a kérdés, mert időnként látom itt a gyerekvállalás témakörben, hogy egyes szülők írják, ők ugyan nem beszélgetnek a szülőtársaikkal (pl. iskolában), mert „nem érdeklik őket más emberek”. Nyilván nem muszáj ez(konkrétan barátkozni velük meg végképp nem), de szerintem a gyerek ezekből a mindennapi interakciókból is tanulja a társas viselkedést.



# 7/7Időpont máj. 14. 12:31 Privát üzenet

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Hol szoktatok beszélgetni, ha unatkoztok/magányosak vagytok?
Akik csak felnőttként váltak visszahúzódóvá, mi az oka? (Hogyan próbálsz javítani a helyzeten? )
Mikor vagytok magányosak?
Hol szereztetek barátokat felnőttként?
Mit tesztek ha nagyon magányosak vagytok?
Azok az emberek akik kölcsönösen magányosak és boldogtalanok miért nem találnak egymásra?

Kérdések az Emberek rovatbólKérdések a Magány, egyedüllét rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!