Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Van más is akit még soha...

Van más is akit még soha senki nem szeretett (a családja sem)?

Figyelt kérdés

Én ilyen vagyok sajnos. Most vagyok 30 éves! Enyhe fokú autizmussal születtem (asperger szindróma) ezért mindig is furcsa voltam. Szupernormális, sikeres testvérem mellett a szüleimnek csak nyűg voltam mindig is, ezt gyakran éreztették is. Anyám mindig mondta, hogy bárcsak ne születtem volna meg, Apám meg mindig a fejemhez vágta, hogy a hangomat se akarja meghallani a házában, mert én csak egy megtűrt személy vagyok. Például 7 éves koromtól ők a testvéremmel nyaralni jártak, engem otthon hagytak egyedül. Meg máskor is. Soha semmi szeretetre emlékeztető dolgot nem éltem át, nekem soha nem volt születésnapi ünnepség tartva. Jó szót nem kaptam a családtól, a nagyszülők egyik oldalról meghaltak még 2 éves koromban, a másik oldalról látni se akartak engem, mert selejtes vagyok és csak a baj van velem. Amikor mentek Karácsonyozni hozzájuk, én akkor is otthon maradtam. Úgy tudom idősebb ismerősöktől, hogy gyakran nyugtatókat adott be nekem Anyám hogy aludjak amíg elmennek. Kár hogy nem volt aki feljelentse! Bár már nem él, így végülis meg lett büntetve.

Így telt a gyerekkorom. Később már felnőttként soha nem mertem közeledni (a mai napig) a nőkhöz. El se tudom képzelni, hogy mi okból állna össze velem valaki, nem látom értelmét! Barátaim se voltak soha, mindig magányosan elvoltam. Van igényem néha a társaságra (nagyon enyhe a betegségem) de nem nagyon jön össze.

Soha nem éreztem hogy szeretne valaki (a testvérem 18 éves kora óta le is tagad engem, szégyelli hogy ilyen testvére van, amikor ő menő sportoló volt, utána meg vezető egy irodában). Még soha életemben nem is mondta ki nekem senki hogy “szeretlek”. Elég furcsa így az élet, kiváncsi lennék milyen lehet ha szeretik az embert. Biztos jó érzés :)



2019. jún. 29. 14:21
 1/3 anonim ***** válasza:
Ha találsz valami szakmát, amit hivatásodként szerethetsz, amivel ha foglalkozol, úgy el tudsz merülni benne, hogy elfelejted összes bánatodat, sérelmedet, az segíthetne valamelyest.
2019. jún. 29. 14:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim válasza:

Ez egy örök probléma: Primitív, érzelmi nulla emberek a viselkedésükkel elérik, hogy a normális ember érezze magát nyomorult hulladéknak.


Javaslom neked, hogy vizsgáld felül a kis "családod" tetteit, és ha eljutsz oda, hogy felismerd, bennük van a hiba, ők a selejtesek, akkor talán magadat is meg tudod majd becsülni egy kicsit jobban. Ez rájuk nézve szégyen, kiállították magukról a bizonyítványt és innentől kezdve azt hiszem, nem kéne, hogy számítson a véleményük.

Iktasd ki az életedből őket, ők az úgynevezett mérgező szülők, testvérek.

Csak azt nézd, hogy te milyen vagy, jó vagy-e másokkal, és az állapotodhoz képest, mire jutottál.

Ha kell szerintem nyugodtan menj el egy pszichológushoz, viselkedésterapeutához, önismereti körökbe, stb. és fedezd fel az értékeidet. Úgy tudom, az aspergereseknek amúgy is vannak gondjaik a társas kapcsolatokkal, kommunikációval enyhe fokon, szóval egy megfelelő társaság, ahol hasonló emberek vannak, jót tenne.

És ne add fel. Mindenkit lehet szeretni.

Most már legalább tudod, milyen ne legyél. Ők ezt mutatták meg neked.

Nem fog könnyen menni, mert ha az amúgy érzékeny gyerekkorban tiporják rommá az embert, akkor sok munka lesz benne, hogy ismét normális ember légy, de szerintem menni fog, ha nagyon akarod.

És ne vágyj ilyen szellemi és érzelmi csökevények szeretetére és figyelmére, mert arra nem képesek.

Nyugodtan felejtsd el a tesód te is, ahogy ő is elfelejtett téged, mert ő nem igazi tesó. Az ilyenek csak akkor bukkannak fel, ha kell nekik valami és érdekeik vannak. Csak magaddal törődj.

Én már régen rájöttem, hogy a család az nem a genetikánál meg a vérrokonságnál kezdődik, csak ezt próbálják a fejébe verni az embereknek évezredek óta.

Sok sikert!

2019. jún. 29. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Én is azt hittem, hogy ha senki sem szeret, akkor nem tudok sehova ssm mozdulni. Aztán megtanultam, hogyan szerethetem magamat. Pár év múlva mások számára is szerethető lettem, mert egyre jobban tudtam szeretni magamat, egyre jobban önmagam lehettem.


Szóval önismeret, önfejlesztés!

2019. jún. 30. 00:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!