A munka olyan mint az iskola-pont?

Ja, olyan, mint a suli.

Az emberek klikkesednek, a legjobb barátjaikkal kibeszélik a többieket a hátuk mögött vagy akár szemtől-szembe is. Megy a kiközösítés, pletykálkodás még 50-60 évesen is ugyanúgy, mint 15-16 évesen a középiskolában.

A (tanárok helyett a) főnök a kedvenceivel kivételezik, a neki nem szimpatikusakat pedig direkt szívatja.

A lusták ugyanúgy lógnak a melóból mint ahogy a suliból tették, és nem csinálják meg a feladataikat, helyettük a szorgalmasaknak kétszer annyit kell dolgozni.

Nem olyan. Szerintem milliószor-végtelenszer jobb a sulinál.

Először is: ugyanúgy bent kell lenned egy fix helyen napi x órát, és azt kell csinálnod amit más mond, de itt KAPSZ PÉNZT. Évek óta dolgozok, de nekem még mindig annyira hihetetlen ez, hogy kb ugyanazt csinálom, mint azelőtt, de most havonta hozzám vágnak csak úgy egy x összeget maguktól... Oké, nem ilyen 500 nettót, de hát basszus, ez még mindig mennyivel királyabb már a nullánál, meg annál, hogy még nekem kell fizetnem!

Másodszor: lazább az egész... mármint egyrészt a mindennapok, ilyen apróságok hogy ha pisilni/telefonálni/postára menni kell, akkor felállok és elintézem, nem kell könyörögni, meg órákat várni... Plusz az, hogy ha végképp nem tetszik, akkor fogom magam, felállok, és lelépek, utána meg keresek egy másik munkahelyet, válogathatok és kiválasztom, ami tetszik. Nem pedig törvényi kötelességem ide járni, meg anyukámnak kell könyörögnöm, meg várni x időt, mire válthatok egy tök ugyanolyan másik intézményre.

Harmadszor: a szabi. Nekem ez hasonló a fizetéshez, csak még felfoghatatlanabb... a munkaadóm fizet azért, hogy ne menjek be dolgozni, hanem otthon vakarózzak, vagy elmenjek valami programra, stb...????? :DD

Negyedszer: felnőtt emberként kezelnek, nem pedig anyukámat hívogatják, ha "rossz voltam" :D

Ötödször: egyszerre sokszínűbb és behatároltabb, mármint változatosabbak a mindennapok, nem arról szól, hogy ülj kussban és hallgasd a felnőttet, viszont jobban szól egy szakterületről, ami az embert érdekli, nem kell tudom is én, nyelvész ambíciókkal kovalens kötést tanulni, vagy nem kell fizikusi vénával Petőfit elemezni.

Hatodszor: kicsit jobban a saját ízlésedre alakíthatod, itt arra gondolok, hogy suliban ha a matekpéldát megoldottad a saját módszereddel, és jó eredményt kaptál, de nem az órán tanult lépéseket alkalmaztad, akkor simán ház méretű karó járt érte. Most hogy dolgozok, a kutyát nem érdekli, hogy hogyan oldom meg a gondokat, legyen hatékonyan és gyorsan megoldva, legyen jó a végeredmény, és kész.

Hetedszer: ha hazamegyek, akkor vége a napnak. Nincs házi feladat, nincs kötelező olvasmány. Persze bátorítanak, hogy végezzünk plusz dolgokat, de ezek önkéntes alapon mennek, és mivel szakmába vág, egyből érdekes, motivált is az ember arra, hogy csinálja.

Nyolcadszor: plusz juttatások. Suliban járt az oktatás mellé valami moslék ebéd, aztán jószerencsét. Munkahelyen fizetik az utazásom, biztosítanak jó kaját (meg ilyen apróságokat, mint WC papír, szappan, stb - a sulival ellentétben), van zárható hely ahol hagyhatom a dolgaim, van hűtőszekrény, mikró, fizetnek évi több külföldi utazást konferenciákra, van kedvezményes nyaralási lehetőség, meg ott van még egy csomó lehetséges juttatás, ami nekem speciel nem jár, de adhatja a munkahely (lakhatási támogatás, konditerem, egészségkártya, stb).

Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Pedig én előre r0hadtul majréztam a munkától, szüleim kicsi korom óta riogattak, hogy majd így vért kell izzadnom, úgy visszasírom majd a sulit, hát.... ég és föld a kettő, fegyverrel se lehetne többé visszakényszeríteni az iskolába. :D