Egyenlő bánásmódnak minősül az, ha valaki 20 éve dolgozik egy cégnél (készletesként), ezalatt egyszer sem emelték ki a munkája alapján, majd van olyan is, aki minden hónapban, távolléte idején is, pozitìv minősìtésben részesül? (45/F)

Szia!

Nekem az előző munkahelyemen volt olyan aki 30-35 éve dolgozott a cégnél. Még a szocializmusban tanulta a munkamorált, tett, vett ugyan, elvégezte a napi kis munkáját, de semmi kiemelkedőt nem nyújtott. Betegen bejött lefertőzni mindenkit, ahelyett hogy otthon maradt volna a vírusaival, majd megszólta azt aki inkább elment 2-3 nap táppénzre a tőle elkapott fertőzésekkel. Míg ő 2-3 hétig beteg volt, addig aki elment táppénzre és otthon kipihente a betegséget napok alatt meggyógyult.

Volt olyan (én és egy kollégám), akik a nehezebb napokon is keményen dolgoztunk és mindent megtettünk annak érdekében, hogy határidőre meglegyenek a beszámolók, a főnökünk munkáját segítettük ahogy tudtunk. Ha munkakörünkön kívüli feladat csúszot be alkalmanként, akkor nem a saját elhavazásunkra hivatkozva lepattintottuk, hanem igyekeztünk megoldani, ami egyébként megfelelő munkatempó mellett bőven belefért a munkaidőbe, csak hát aki nyugdíjas tempóban kényelmesen dolgozik az nyilván lassan halad.

Sokszor a vezetőnk bejött az irodába és külön köszönetet mondott kettőnknek egy-egy sikeres határidőre történő feladatmegoldás után, sőt volt hogy külön behívott és az irodájába és ott elmondta mennyire elégedett, béremelést kínált. Eközben az évtizedek óta ott dolgozó fortyogott a levében, amiért ő jóval régebb óta dolgozik ott mégsem köszönnek meg neki semmit és még béremelést sem ő kap.

Ő egy idő után bement a vezetőhöz és rákérdezett ennek okára, ezt te is megteheted. Ő igyekezett kibeszélni másokat a vezető előtt, magát jó színben feltüntetni, ennek ellenére nem kapott semmit csak elhajtották.

Nem mondom hogy nálatok is hasonló van a háttérben, de ez egy példa arra, hogy nálunk miért a nemrég óta ott lévő kapott béremelést, dicséretet. Biztos vagyok benne, hogy nálatok is megvan ennek az oka, érdemes rákérdezned, de senkit ne akarj bemártani mert azzal magad alatt vágod a fát.