Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Miért szorongok akkor, amikor...

Miért szorongok akkor, amikor nem kapok munkát?

Figyelt kérdés

Mostanában két állásra is beadtam a jelentkezésem, pozitívan álltam hozzá, de mindkét alkalommal azt mondták, betelt a hely.

Azóta minden este miután elvégeztem a napi feladataimat egy olyan érzés van bennem, mi értelme volt ennek a mai napnak, semmi pénzt nem kerestem, és, ha dolgoztam volna ezalatt az idő alatt nemcsak 6-8 ezer Ft-tal lennék gazdagabb, hanem jó haverokkal és jó közösséggel is.

Bárhová hívnának bármikor (még álmomból felkeltve is), ha nem olyan rossz az a hely és naponta kapok legalább 6-8 ezret, azonnal igent mondanék.

A két állásinterjú óta még nem kerestem munkát, de sajnálatomra mondva az iskola miatt hétköznap csak ez a két munkalehetőségem lett volna 8 órában, így nem tudok mit csinálni.

Nyáron dolgozok 2 hónapot, az biztos, de addig mit csináljak, hogy ne jusson ez minden este eszembe?


2020. febr. 29. 21:26
 1/3 A kérdező kommentje:
Ja meg jó érzés úgy hazaérni, hogy előtte 8 órát dolgoztál és bármennyire fáradt vagy ez olyan erőt ad neked, amit máshonnan aligha kapsz.
2020. febr. 29. 21:28
 2/3 anonim ***** válasza:
2 sikertelen interjú az semmi.
2020. márc. 1. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:
Ennyitől ne keseredj el. Én 10 sikertelen interjú után kezdtem el kétségbe esni, ráadásul úgy, hogy a 80%-ról mégcsak vissza se jeleztek azóta sem. Szerencsére idővel sikerült munkát találnom, de sosem szabad feladni.
2020. márc. 1. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!