Miért rikácsolnak állandóan a kollégák mert később megyek be? Pedig mindig megvan a termékeim darabszáma.

Mielőtt bármit is írnék neked, fontos leszögeznem, hogy a te oldaladat képviselem én is.

Az iskolákban, munkahelyeken nagyon szúrós szemmel nézi mindenki a későket, viszont helyzetfüggően én se érzem ezt mindig jogosnak. Persze ez helyszínfüggő, hogy hol másznak rád emiatt. Iskolában állandóan megszólnak engem is, ha csak 3-4 percet kések (átlag), pedig semmi rosszat nem tettem. Sokszor nekem úgy tűnik, hogy a tanárok (és a rosszindulatúbb diákok is) szeretik keresni a konfliktust, és a késés egy tökéletes alany ehhez. Azt meg nem fogadom el indoknak, hogy ilyenkor megzavarom az órát. Egy korábbi iskolámban 3x4-5 percet késtem a tanár órájáról, és mivel ő is konfliktust teremtett én meg nem hagytam rá, emiatt nagyon elmérgesedett vele a viszonyom. És ilyenkor nekem van lelkiismeret-furdalásom utólag, mert elkerülhettem volna ezt.

Diákmunkahelyen is volt többször, hogy késett valaki, ilyenkor csak elnézést kért a késő és egyből mondtuk neki, semmi gond, az a lényeg, hogy itt vagy :) (úgy gondoltuk, hogy egy legfeljebb 15-20 perces késésé még belefér). Meg nem is nagyon voltak olyan diákmunkahelyeim, ahol követelmény lett volna a korábbi, vagy az időben érkezés (szerencsére). Persze ez nem jelent felhatalmazást arra, hogy állandóan késsünk, de azt a pár alkalmat mondjuk úgy, hogy illene elnézni, ha ebből nem származik senkinek hátránya.

Na mindegy is, ezeket csak azért meséltem el neked,mert példákon keresztül jobban tudom érzékeltetni a véleményem erről. Ha olyan munkahelyen vagy, ahol tényleg számít az idő, és sokat is késel (15p<) akkor jogosan szólnak meg. De egyéb esetben ez csak konfliktust szeretnének teremteni. Az a gond, hogy ezt egy életre meg szokták jegyezni egy emberről, hogy késik (tök mindegy mennyit, lehet az csak egy alkalom is), és örökre megbélyegeznek emiatt. Jó kérdés, hogyan lehetne ezen permanensen javítani.

#1 iskolában késni nagyon idegesítő, mert tutira megzavarod az órát. Egyetemi tanár vagyok, egy ilyen random mozgás, bejövés, leülés, minimum kizökkent, és roppant zavaró tud lenni, amellett, hogy pofátlan.

Munkában már más kérdés, én is a teljesítmény híve vagyok, amikor irodai munkahelyem volt általában 10 körül jártam be, vagy inkább itthonról dolgoztam, és kész. Most a munkám nagy része tanácsadás, abszolút rugalmas, és igy van jól. De látom hogy sok embernek szüksége van arra hogy más megszervezze a menetrendjét, különben szétesik.

Attól függ. Ha ők is szívhatnak miatta, akkor érthető. Ha mondjuk a főnök azzal fenyegetőzik, hogy komolyabb ellenőrzések és fix felügyelő lesz, mert sok a késés.

Ha viszont senkit sem hátráltatsz, a vezetőség részéről sem problémás a dolog, akkor egyszerűen irigyek. Ennyi az egész.

Voltam hasonló helyzetben. Szerencsés voltam, a barátnőm nem messze dolgozott, kajaidőben eltudott vinni kocsival kajálni. A 20 perces kajaszünetből így lett sokszor 30 perces. A felettem lévőnek szóltam erről. Egyszer volt egy alkalom, amikor kajaidőben haza kellett ugranom hivatalos dolog miatt és akkor is szóltam a felettesemnek, hogy 1 órára majd le kell lépnem. Leokézta.

Nos, ebből 1 hét múlva az lett, hogy én minden nap több, mint 1 órára lelépek a kajaidőben. Rengeteg ember szemét szúrta, rengetegen irigykedtek. Mindezt úgy, hogy azért engedték az egészet, mert többet is dolgoztam, mint ők. Ráadásul, én közöltem a vezetőséggel, hogy nyugodtan kilehet rúgni, ha probléma van velem, nekem ez ideiglenes munka.

Szóval, a legtöbb ember ilyen. Dögöljön meg a szomszéd tehene. Nem véletlenül tart az ország ott, ahol. Ezek közhelyek, de megállják a helyüket.

#3: Diákként mindig érdekelt: Mi tud megzavarni abban, hogy egy ember képes a mozgásra? A legtöbben csendben besuhannak ilyenkor a terembe. Vizsgákon bezzeg, minden apróságba beleköt egy csomó tanár, a gondolatmenet közepén is. Azzal egyiküknek sem volt még problémája.

A notórius későktől kérdezem, miért késtek el? Mi akadályoz meg titeket abban, hogy időben oda érjetek ahova kell?

Tudjátok, a pontosság a királyok udvariassága...

#6: Az egyik haverom depressziós volt. A másik az öccsét vitte iskolába, mert az alkoholista szülei tojtak rá.

Én szimplán nehezen tudok felkelni. Tényleg. És az egész világ a hajnali pacsirtáknak van kitalálva. Át sem érzik, hogy milyen nehéz tud másoknak ez lenni, kivéve, ha éjszakai műszakban vannak. Akkor szenvednek.

Amúgy havi átlag egyszer késtem el suliból még így is. Sosem kezdődött el addigra még az óra, hanem a tanárok szerencsétlenkedése ment: A saját jegyzeteik előkeresése, a laptop bekapcsolása és hasonlók. Munkában délutánosra rakattam át magam. 3 év alatt egyszer sem késtem önhibámból. Olyan késések voltak, amikről előre szóltam. Pl. fogorvoshoz mentem munka előtt, fodrásznál voltam és hasonlók.