Miután beadtátok a felmondásotokat, kitálaltatok a vezetöségnek vagy csak kalap, kabát és távoztatok? Érdemes még teríteni?

Jaj, sajnos a kérdés téged is minősít. Nekem mivel lesz jobb? Békében kell távozni, mivel sohasem tudod kinek hova ér el a keze.

Tudod: "Ne szólj szám, nem fáj fejem."

Belőlem kihozták. Édesapám mikor meghalt még akkor is csak belém rúgtak és felmondtam. Szépen, normális hangerővel elmondtam, hogy engem milyen sérelmek értek, (kb fel óráig soroltam) és a végére az erős főnökasszonyom elsírta magát. Amit mondtam tudta, hogy mind igaz és csontig hatolt...

Jobb kimondani, mert aki már a helyemre került kevesebbet csesztette

Én a felmondásom előtt tálaltam ki. Elmondtam, hogy mi a gondom, hogy 2x annyi munkám lett ugyanannyi pénzért és máshol ezért jóval többet fizetnek. Elmondtam, hogy szeretek ott dolgozni, de váltani fogok ha nem adnak emelést.

Azt mondták nem tudják kigazdálkodni, ezért beadtam a felmondásom. Rá 2 hónapra visszahívtak, hogy menjek vissza dolgozni és emelnek a fizetésemen, de addigra már jó helyem volt, szóval nemet mondtam.

Én elmondtam, hogy csapatmunkára vettek fel (ez az interjún elhangzott), de ez a munka nagyon messze van a csapatmunkától. Kb. mindenki ott tart be a másiknak, ahol tud.

Annyit mondott a főnöknőm, hogy "gondoltam, hogy EZEK között te sem fogod bírni sokáig".

Ezzel mindent megmondott, aztán elköszöntünk.

Én egyszer borítottam: Felsővezetőnek vettek fel multihoz. Referenciákkal, 15 éves szakmai múlttal. Mivel szeptemberben váltottam, az év végi bónusz juttatásból kimaradtam, de ezt így vettem természetesnek, nem is volt gond. Aztán eltelt egy év, és megint jött az év vége, nagyon kicsi töredékét kaptam, mint a többiek. Azt hittem, tévedett a bérelszámoló, szóltam a nagyfőnöknek, aki mondta, hogy ez ennyi.(Semmi visszajelzést soha nem kaptam, a munkámmal elégedett volt mindig, ő mondta).

Akkor beadtam a felmondásomat, és jól beolvastam neki a cégnél látott mutyizásokról, osztályvezetők és babáik viselt dolgairól, mutyiban kifizetett havi többszázezres pénzekről (amikről ő, a nagyfőnök nem tud, mert érdekes módon mindig pár forinttal az alatt az értékhatár alatt voltak ezek, amiket neki is jóvá kell hagyni.)

Másnap a cégnél dolgozó barátnőm felhívott, és mondta, hogy aznap éjfélig kutatómunkát végzett a nagyfőnök a pénzügyi osztály vezetőjének a segítségével, ki kellett gyűjteni a "kifizetéseket". Amikor mindenről meggyőződött saját szemével, akkor pedig másnap reggel két fő kétajtós szekrény várta az adott két osztályvezetőt, elkísérték az irodába, összeszedhették a személyes cuccaikat (papucs, bögre), le kellett tenni a cégautó kulcsát, és azonnali hatállyal el lettek küldve.

Szent lennék, ha azt mondanám, hogy nem voltam megelégedve.