Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Kiléptem a komfortzónámból,...

Kiléptem a komfortzónámból, de rosszul vagyok tőle. Mit tegyek szerintetek?

Figyelt kérdés

Gyerekkoromban mindig azt mondták, hogy milyen jó a beszélőkém. Versmondóversenyekre jártam, felléptem emberek előtt, stb.


Aztán valamikor tinikorom végére szégyellős lettem, aki szorong, nehezen megy neki a szereplés, magáért sem tud igazán kiállni a hétköznapokban. Mire elkezdtem dolgozni, oda fajult a dolog, hogy sokszor egész nap nem mondtam egy szót sem, annyira szorongtam.


Új munkahelyem lett pár éve, ahol elismertek, előléptettek. Viszont azt hallottam, hogy ki kell lépni a komfortzónámból és visszatérni a gyökerekhez, ahol gyerekkoromban voltam. Vállaltam olyan dolgokat, amik emberek előtti beszédet igényelnek, kommunikációt velük, segítséget, stb. Úgy gondoltam, hogy először nehéz lesz mert nagyon beleültem a saját kis kényelmembe, de később jobb lesz, amikor hozzá fogok szokni.


Nem szoktam hozzá, sőt, minden ilyen esemény előtt görcsben vagyok, nem tudok aludni előtte, rettegek az emberek véleményétől, hogy mik a hibáim, milyen béna vagyok másokhoz képest stb. Fizikailag is kijött már rajtam, a fejem állandóan fáj, a szívem dobog, a gyomrom összeszűkül. Nem érzem jól magam úgy általában, munkán kívül sem.


Szerintetek érdemes ezt erőltetni? Az ember fogadja el, hogy ő nem egy nagydumás típus, hanem marad egy középszerű szürke ember, aki képtelen rugalmasnak lenni? így sosem jutok előre, pedig érzem magamban, hogy szeretnék.


2022. ápr. 12. 21:08
 1/2 anonim ***** válasza:
15%
L-theanine
2022. ápr. 12. 21:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:
100%
Valamennyire ki kell lépni szerintem, de nem szabad ezt életformává tenni, ha nem te vagy. Én pl. vezetői megbízást kaptam, pedig hasonlóan utálok szerepelni, mint te. Ez a feladatkör megköveteli valamilyen szinten azt, hogy előtérben kell lenni és ez éveken át tartó állandó feszültséget jelentett. Időnként mások előtt kellett beszélni vagy döntéseket hozni, ami ellen időnként volt lázadás, belemenni olyan harcokba, amiket nem akartam, sorolhatnám. Én a vezetői megbízásom lejárta után nem akartam meghosszabbítani ezt a szerepkört. Végig tudtam, hogy soha nem leszek benne igazán önmagam. Életem legjobb döntése volt. Ugyanakkor sokat segített, hogy azért ne a gátlások, félelmek uralják az életemet, tehát bele merek menni a dolgokba, ha muszáj, nem akadályoz meg semmiben az, hogy nem szeretek szerepelni, de hosszútávon életformaként engem ez beteggé tesz, ami a vérnyomásomon is meglátszott. Zenélni is tanulok és sajnos itt komoly akadályt jelent a lámpalázam, de eddig még itt se akadályozta meg, hogy sikeresen vizsgázzak. Itt komoly veszélyt jelentett a lámpalázam, mert nagyon ott voltam, hogy az első vizsga előtt feladom, mert én nem azért kezdtem zenélni, hogy szerepeljek, hanem mert a lelkemnek szüksége volt rá. És sajnos pont ez került veszélybe a vizsgák miatt. De le tudtam győzni, ennek ellenére folyamatosan itt lebeg felettem a veszély, hogy ezért fogom abbahagyni a zenetanulást idő előtt.
2022. ápr. 12. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!