A dolgozók miért alávetett és nem partneri szerepben vannak a munkahelyeken?

Egy 30+ főt alkalmazó cégben dolgozom, mint a tulajdonos által megbízott vezető. Fémmegmunkálás a cég profilja.

Az alkalmazottaknak én adom ki a munkát (projekteket). Nem hiszem, hogy emiatt alávetett szerepben lennének. A munkakiadás után én intézem a megrendeléseket, a szállításokat ... . Mivel ezt a munkát a cégen belül más nem látja át, ezért a munkavállalók nem lehetnek partneri szerepben. Határidős munka esetén sajnos nekem kell elrendelni a túlórát, amit a cég kifizet bónuszokkal megfejelve.

Bár fogalmam sincs, hogy a Te szemszögedből mit is jelent az alávetett és a partneri szerep.

Kimaradt a felelősség. A felettes felelőssége abban, hogy biztonságos legyen a munkavégzés, emellett pedig hatékony is. Ha a dolgozó nem hordja a védőfelszerelést, a felettest is meghurcolják, mert nem követelte meg. Ne legyen jog köre parancsolni az embernek miközben a hátát tartja a beosztott tetteiért is?

Nem esett szó a kockázatról sem. A vállalkozó saját vagyonát kockáztatja, miközben a dolgozó bérét szerződés garantálja. A dolgozó nem vállal anyagi kockázatot, saját fizetésének terhére. Az általa okozott károk sem terhelhetőek rá a teljes jövedelmére. Erre miféle egyenrangú viszony épülhet?

Említetted a szaktudást, de csak a beosztottakét. Hol marad a vezető vagy szakértői munkakörben dolgozó diplomások szakértelme?

A fentiek ellenére van egyenrangúság, még pedig az interjún és a szerződés aláírásakor, ahol megállapodtok a feltételekben.

Íme az új generáció fiatal tagjának szellemes kérdése🙂igen sajnos hosszú évtizedek óta a magyar munkáltatói szféra így van berendezkedve. Tudod régen elődeidnek akik rossz esetben még a szociba nevelkedtek ezt tanították az iskolapadban h a szuleidnek tanárodnak vezetődnek alazkodj meg. A főnök adja a szádba a kenyeret így azt tisztelet kell hogy övezze.Tök mindegy milyen áron. Az a lényeg h ő adja a betevőt. Azt elfelejtették nekik tanítani h a betevőért cserébe nem a lelkedet adod el hanem a tudásodat, az idődet, az energiádat, egészségedet. Tehát nem a semmiért fizet.

Itt rugalmas gondolkodás nincs. Egy olyan népséget nehéz lesz meggyőzni akiket arra tanítottak évtizedekre visszamenőleg hogyan kell lemenni kutyába egy kis csontért arról h a munkáltató- és munkavállaló viszony, bizony egy üzleti kapcsolat.S nem alá fölé rendeltség! Kereslet kínálat. Mert a kenyeret sem adják ingyen a boltban.

Te adod a munkaerődet egy megtárgyalt összegért cserébe s ennyi. Ő megkoszoni amit kap s te is hisz kolcsonosen egymasra vagytok utalva.

Ha a b@romnak nincs embere akkor ő sem eszik🙂de amíg vannak népek akik kutyába lemennek egy gumicsontért addig bizony nagy pof@ja lesz a munkáltatónak Döbrögiként viselkedve.

Remélem a kovetkezo generacio megszunteti ezt a rendszert végre s egy modern fejlett emberséges munkahelyi kultúrát vezet be. A vállalkozók tobbsege azert lett vállalkozo mert itt csak úgy tudsz nem pincsibe lemenni ha a magad ura vagy. Viszont a baj az h ők is pincsiket foglalkoztatnak. Tisztelet a kivételnek.