Ha gúnyolnak a munkahelyen hogyan reagáljam le?

6. válaszával értek egyet.

Én a helyedben többféleképpen is próbálnék fejlődni.

Mert ha nem érzed jól magad, az azt jelzi, hogy az életben fontos készségekkel és képességekkel nem rendelkezel megfelelő mértékben. Azaz nem változnod, hanem fejlődnöd kellene. Ezt fontosnak tartom hogy tudatosítsd.

Szóval egyrészt önfejlesztés.

Sokan lehurrognak itt majd érte, de pl. egy PUA tréning számodra tökéletes lenne szerintem.

Könyvek alapján is lehet, de egyedül nehezebb és eltart. Persze, az is kell, sok jó önfejlesztő könyv van, de önmagukban nem hasznosak. Ha kiegészíted gyakorlati képzéssel, akkor már nagyon azok lesznek.

Gondolok itt olyasmire mint pl. kitűzöd napi feladatnak hogy megnevettetsz egy boltos lányt. És próbálkozol.

Másik út a nehéz út kiváltása, ami nem hoz majd annyit, de ha nagyon lusta vagy működhet. Pl. edzés ezerrel, testépítés. Ez sokkal könnyebb mint valódi magabiztosságra szert tenni. De működik bizonyos szintig. Ha mások erősnek látnak, az visszahat rád is, nem mélyen és nem tartósan de magabiztosabb leszel.

A kettő együtt lenne a tökéletes számodra szerintem.

Szintén működhet a kommunikációs tudományágban való elmélyülés.

Ha érted, mi miért történik, akkor nem történik meg veled. Sőt, egy idő múlva az történik amit te szeretnél.

Értem itt pl. a testbeszédedet, ami nagyon nem mindegy, mert ez alapján (is) skatulyáznak be az agyuk kis sablonjaiban áldozattá vagy domináns személlyé.

Hangsúly, hanghordozás, mimika.

És bármennyire is meglepő, az, hogy mit mondasz valójában alig számít valamit. Ha jó kommunikációs skillekkel és tudással csinálod, mondhatsz nyugodtan hülyeségeket is. Senkit nem fog érdekelni, humoros és okos embernek fognak tartani, akkor is ha nem vagy az.

Ám.

Ha egy közegben az emberek már beraktak a maguk kis sablonjaikba, azon rettenetesen nehéz változtatni. Ilyenkor (ha már késznek érzed magad) érdemes egy másik közegben próbálkozni, mert ennek már annyi a megítélésed szempontjából.

De önmagában szerintem a váltás nem lesz elég, fejlődnöd kell mert a közeg ahol felnőttél nem adott jó mintákat számodra. Akik pl. apa nélkül nőttek fel, azok is szoktak ilyesmi problémával küzdeni, mert az anyai minta sokszor nem elég dominanciát kialakítani a környezetedben.

Én úgy veszem ki, hogy ugratnak, viccelődnek csak nagyon nem tudják hol a határ, viszont látják, hogy különösen nem érint meg téged, nem reagálod le rosszul, főleg, mert kicsit határozatlan vagy és nem állsz ki magadért.

Ezért is mer például a kiabálós kolléga kiabálni, mert megteheti.

Szóval két opciód van; vagy nevess te is vagy próbáld meg egy kicsit határozottabban lereagálni a dolgokat.

Az igazgatós résznél például én meg sem kérdeztem volna, hogy maradjak-e. Ha bejön egy munka ami miatt el kell hagynom a megbeszélést, de felajánlom, hogy maradhatok, akkor nem olyan fontosságú az a munka, amit épp el kell végeznem. Tehát teljesen felesleges megkérdeznem, hogy kell-e maradnom, ha amúgy tudok maradni szükség esetén.

Ha meg fontos, hogy elhagyjam a megbeszélést a munka miatt, akkor meg felállok és elhagyom a megbeszélést. Nem fognak azért kirúgni, mert dolgozom. Maximum, ha végzek és a megbeszélés is véget ért, akkor megkérdezem valakitől, hogy bocsi, ügyféllel voltam, miről maradtam le.

Ha a munkatársam elkezdene velem kiabálni, akkor nemes egyszerűséggel megmondanám neki, hogy "Bosánat, de nem azt akartad mondani, hogy ne haragudj, de most nem érek rá, gyere vissza kérlek később? Tudod, ahogy az emberenek mondani szokták, mert én is ember vagyok, ha nem vetted volna észre." Erre észbe kap, de ha mégsem veszi a lapot, valamit beszól, akkor meg "Még egy ilyen kedves beszólás és megyek a HR-re." és ha ezek után is bunkó akkor meg jelentem őt.

Ha röhögnek azon, hogy artikulálva elmondasz valamit, akkor kérdezz vissza, hogy "Mi olyan vicces? Hadd nevessek én is!"

(Amúgy nem bántásból, de arra próbálj figyelni, hogy érthető legyen amit mondasz. Nekem is volt olyan munkatársam, akivel mindent kétszer kellett elmondatni, mert elsőre mindig motyogott, egy betűt nem lehetett érteni. Ez így tényleg irritáló hosszútávon, főleg egy munkahelyen, amikor dupla annyi időbe telik, mire végre megkapom a kérdésemre a választ a munatársamtól, mert 2-3 alkalommal kellett elmondania, hogy megértsem. Plusz amikor hazafele mentünk együtt már fel is adtam azt, hogy megértsem őt, mert ott pluszban a tömegközlekedés hangja is elnyomta a beszédét.)

Próbálj meg kicsit határozottabb lenni, állj ki magadért.