Mi a véleményetek azokról az emberekről, egy nagy halom rendezetlenségben dolgoznak?

Úgy értem, hogy favágó módszerrel operálnak, nem érdekli őket, hogy a munkájukban valami mögöttes rendszer legyen, ok-okozati kapcsolatok, egyszerűen csak addig "ütik a vasat", míg kész nem lesz az adott munka...valahogyan...

Persze ha reprodukálni kéne az eredményt, akkor megáll a tudomány, mivel teljesen átláthatatlan rendszerben vitték végig a munkát. A legkisebb módosításból is bebukhat a dolog, szedett-vetett tákolmány, amit kiadnak a kezükből.

Kb tini koromban voltam ilyen, mikor még zenéltem, és ugyanígy tudatlanságból tákoltam össze a zenéimet...az alkalmazott processzek/hangok/stb 60%-a teljesen feleslegesen voltak benne a projektekben, csak ugye akkor még én is csak az eredményre mentem, nem arra, hogy rend legyen és kézben tartató legyen a rendszer.

A kérdés apropója az, hogy 25 évesen át kellett vennem egy 10 év után leköszönő mérnök munkáját és a munkakör átadás gyakorlati haszna kereken nulla volt, mert ez az ember megszokásból csinált mindent és nem gyakorlati meggyőződésből.

És én meg sorba jöttem rá a miértekre, mert ezeket nem mondta el. De úgy gondolom sok embert ez nem is érdekel, egyszerűen csak utánozni, tákolni, ezt a legegyszerűbb, gondolkodásra nincs idő.