Nem akarok dolgozni menni! Ha csak rá gondolok rosszúl leszek velem van a baj mit tegyek? 23/f

HOgyan képzeled el magad 10 vagy 20 év múlva? Élősködni fogsz valakin? Vagy hajléktalan leszel?

Lehet, hogy valóban szemetek a főnökök és nem csupán benned van hiba, de tanulni kellene valami olyan képesítést szerezni, amit szeretsz és utána már más lesz a helyzet.

Igen, a kulcs abban van, hogy olyat kell találni, ahol szereted valamennyire a munkakört vagy kompenzálja azt a jófej társaság, vagy pl ahogy utolsó is mondta, ő hogy küszöbölte ki a cseszegetést meg a rossz körülményeket.

Én is akartam javasolni a sofőr munkakört pl, ami pénzben sem olyan rossz és nem kell mások cseszegetését elviselni.

De még biztosan van pár terület, ami érdekelhet.

Ha megvan, kezd el dolgozni azon, hogyan érheted el.

Szerintem veled van a baj egyértelműen. Tudod miért?

Mert te is tipikusan az a fiatal srác vagy, aki álomvilágban él. Nekem rengeteg kőgazdag ismerősöm van, elmondom neked, hogy ők munkamániások, reggel 7-től este 10-ig melóznak. Szóval amikor épp van egy szabadnapjuk, akkor lehet, hogy azt látod, hogy beül az Audijába és furikázik meg vásárolgat reggel 10-kor, de a többi napját nem látod.

A szüleidnek kellett volna megtanítani téged arra, hogy semmi nem hullik az öledbe, mindenért keményen meg kell harcolni. Nem irigykedni kell, hanem összekapni magad és vagy tanulni ezerrel éjjel-nappal éveken át és egyről a kettőre jutni, vagy találni egy olyan munkát, amit szívesen csinálsz. Minden munkahelyen vannak negatív emberek, örökké nem lehet menekülni és mindig feladni, mert akkor örök vesztes leszel.

Figyelj, én egy tök egyszerű családból származom, nem voltunk gazdagok, nem jártam a legjobb cuccokba soha. Persze mindig vágytam rá, de nem tellett. 18 éves korom után amikor leérettségiztem, elmentem melózni egy olyan helyre, amit utáltam. Akkor mondtam azt, hogy basszus, tök fiatal vagyok, annyi lehetőség van előttem és kiléptem. Találtam egy másik, jobb melót, ott is volt ezer hülye ember, viszont a főnökség nagyon jó volt, levelezőn elvégeztem egy főiskolát, nyelvvizsgáztam és utána lett egy király irodai melóm szuper jó fizetéssel.

Rengeteg mindenből kimaradtam, amit egyáltalán nem bánok (minden hétvégén szétcsapni magam, tévésorozatokat bámulni, meg haverokkal lógni), mert helyette állandóan tanultam, amikor csak tehettem, mert tudtam azt, hogy pár év kemény meló után életem végéig király munkám lesz.

Szóval így gondolkodj, hogy életed végéig balfácán leszel, vagy összekapod magad és teszel is azért, hogy előrébb juss, hogy olyat csinálj, amit szeretsz.

Fel kell adnod a kényelemből sokat, hogy elérd a célod. Nem tudom, hogy te is azért vagy-e fáradt, mint a veled korabeliek 99%-ka, hogy állandóan a gép előtt ülsz, még éjjel is. Egy nap 24 órából áll. 8-at simán szoríthatsz alvásra, ami már elég és nem leszel fáradt. A többi meg rajtad múlik. Ülhetsz 6-8 órát a gép előtt, de okosabb nem leszel.

Nyilván ő a fiatal korosztályra gondol. Tehát amikor a 18 éves srác bejárta már a fél Földet, akkor ott biztos nem ő kelt fel hajnalban és dolgozott 12 órákat hogy megteremtse rá a pénzt. Nem tartja fair-nek hogy míg ő csóró, addig más már olyan élményekkel lett gazdagabb, amik neki lehet soha nem fognak megadatni. Nincs ezzel gond, más is így érez. Bár én ezzel a tanulj még évekig dologgal nem értek egyet, sem azzal ,hogy csak a tanulás és munka és ne maradjon másra ideje. Hamar elszáll a fiatalság, kell hogy jól érezd magad.

Mindenesetre nem könnyű a legtöbb embernek, szóval mindenkinek kitartást és sok sok sikert.