Rátok is haragudtak, amikor felmondtatok? Miért olyan probléma, hogyha felmondok egy alulfizetett közalkalmazásból, főleg, ha egy kicsinálós álnok kígyó zargatott?

Rám szerintem nem haragudtak. Meglepően normálisak voltak velem, miután felmondtam. Az viszont tény, hogy jól kitoltam velük, de ha normálisan fizettek volna és lett volna egy kis megbecsülés... akkor az a volna nem lett volna.

De azért az meglepő, hogy a közalkalmazottaknál is ez megy. Pedig nem egy profitorientált dolog...

Rám már akkor haragudtak, mikor még nem mondtam fel. Éppen ezért mondtam fel :)

Utána nem volt semmi különös, minden ugyanúgy zajlott tovább.

Mondjuk jól tetted. Én is most váltottam a közszférára a versenyszférából, mert elegem lett bizonyos dolgokból (ott is egy nő tette be nálam leginkább a kiskaput).

Viszont itt eddig még jó a helyzet. Ugyanakkor amint én is azt tapasztalom amit te, elküldök a pcsiába mindenkit és lelépek. Van jó szakmám, beszélek nyelveket, nem hagyom hogy úgy beszéljenek velem, mint egy kutyával.

6: Lehettek barátok, de a piti dolgokba nem kell beszállni és kész. Amióta itt vagyok (3 hét) rájöttem, hogy a legjobb ha nem mond az ember semmit, ami később elferdíthető és felhasználható ellene.

Hülyék és rosszindulatúak az emberek.

Igen. Sztem ezt pont a hozzánk hasonló esetben csinálják, amikor vki olyat találnak, akivel mindent meg lehet csináltatni, lehetőleg olcsón. És rajtad vezetik le a frusztrációt, hogy óbmeg, elmegy az a munkaerő, aki lóf...ért dolgozik itt látástól vakulásig, és nem mer visszapofázni, ezért mindent megcsinál.

Nos, én kulturális cégnél dolgoztam, 4 félévből 1-et fizettek ki (pedig 4-re ígérték), de mivel hivatalos gyakornoki papírt aláírattunk egyetemnek, inkább nem pampogtam a fizu miatt, nehogy befeketítsenek az egyetemen. El lehet képzelni. Magánéletem alig volt, mert kb. minden szabad percemen berendeltek dolgozni... eredetileg úgy szólt, hogy 10-től este 6ig, de főnöknéni megmondta, hogy "lelkiismeretes kulturális területen dolgozónak nincs nap vége"... este 10-kor volt, hogy hisztit csapott, amikor haza akartam menni, de volt, hogy éjfélig benn maradtam javítani más munkatársak hibáit. Szóval laza 12-14 órás munkanapok, úgy, hogy szabadnapom nem volt ugye, mert tudta, hogy másnap meg fél 9re kell mennem egyetemre és egész nap benn vagyok. Emellett persze többemberes munka a nyakunkba sózva, fizu nuku, a kiállhatatlan természete miatt rengetegen lemorzsolódtak... mert amúgy meg agybajos is volt, nem azt kérte tőlünk, amire gondolt, aztán üvöltött velünk, hogy miért nem azt tesszük, amire gondolt. Ezt napi szinten többször.

Amikor megmondtam neki, hogy tovább nem szeretnék itt dolgozni (amúgy a fő indokot el is mondtam neki... konkrétan baromi szar pénzügyi döntéseket hozott, felelőtlen volt, és teljesen jól tudtam, hogy semmi pénz nincs a cégben... és hát ebből engem hogy tud kifizetni... valahogy nekem is fenn kellett tartanom magam...). Erre persze leesett neki, hogy nincs már tovább lósz.ért dolgozó munkaerő, akivel minden szart meg lehet csináltatni (benne volt az egyetem általi gyakorlati szerződésben is, hogy igazolja a munkaadó, hogy NEM kulimunkára fognak be, hanem szakmaira... erre én vittem az ebédjét, én rohangáltam egérért, tollakért, én pecsételtem borítékokat... plusz 2 ember szakmai munkája). És akkor rögtön elkezdett vagdalkozni, hogy bennem nincs hivatástudat, meg ha tényleg szeretném a területet, akkor maradnék. Ó, hogyne. Meg hogy "egy kicsit" tudna fizetni... hát úgy, hogy még pénzügyest is kellett volna keresnie, 5e Ft-ot sem tudott volna nekem adni sztem havonta...