Miért zavarja az embereket az, ha valaki nem jártatja folyton a száját, elvan magában?

Legszívesebben itthonról dolgoznék vagy egy külön irodában, mert jobban szeretek elmélyedni abban, amit csinálok, úgy gondolom, hogy így hatékonyabban és gyorsabban is lehet dolgozni, mintha valaki fecseg közben. Nem azt mondom, hogy nem igénylem a társaságot, de nem munka közben és nem egész nap. Eddig minden munkahelyemen csendesnek, szótlannak, furcsának neveztek a kollégák, ellenben a főnökeim mindig meg voltak velem elégedve, amiért jól végzem a munkám. Most viszont nemrég kezdtem egy új helyen, de máris, most a főnököm megjegyezte és kérdőre vont, hogy milyen szótlan vagyok, mi ennek az oka. Pedig én nem tehetek róla, ilyen vagyok és kész, ha próbáltam beilleszkedni, lejártam a munkatársakkal kávézni, akkor is csak azon járt az eszem, hogy minek kell itt fecsegni minden féléről, milyen más hasznos dolgokat tudnék csinálni, ahelyett, hogy őket hallgatom, esetleg próbáltam úgy tenni, mint akit érdekel, hogy mit mondanak, de nem sok örömömet leltem benne. Mivel a jelenlegi munkahelyemen is fecsegő emberek vesznek körül (engem meg ez zavar, de nagyon, viszont én egyedül vagyok, ők meg sokan, így hiába jegyzem meg nekik, csak bunkónak gondolnának), itt ráadásul a főnökömnek nem tetszik az introvertált jellemem, már úgy érzem, hogy a munka világát nem nekem találták ki és sosem leszek boldog, sosem találom meg a helyemet, pedig a munkát szívesen végzem. Miért ilyenek az emberek? Mit tudnék tenni?