Amikor a munkáltató először keres, hogy illik felvenni a telefont? Ki, hogy szól bele?

Ha ismeretlen a szám:

-Igen, tessék?

Amíg nem mutatkozik be és nem mondja meg, hogy kit keres, addig én se mondom el a nevemet.

"-Igen, tessék?

Amíg nem mutatkozik be és nem mondja meg, hogy kit keres, addig én se mondom el a nevemet."

Hoppá! Ez is egy vélemény. Nekünk azonban azt tanították, hogy a nevünk mindenképpen hangozzék el a hívásfogadó szövegben. Pl. Halló tessék, Pum Pál vagyok. Vagy csak egyerűen "Pum Pál", a végén felviszed a hansúlyt, hogy a hívó érezze: ott a labda.

Nem vagyok marketinges, egyszerű mezei mérnök. :)

"Hoppá! Ez is egy vélemény."

Hát de ha privát szám hív akkor érezze magát megtisztelve ha méltóztatom felvenni. Az olyan ritka mint kakaspöri a Marson.

Ha tudod, hogy ki keres, akkor már nem kérdés, hogy bemutatkozz-e: igen.

De egyáltalán ki a munkáltató? Egy konkrét személy, akivel magázódsz/tegeződsz? Vagy mindig más a cégtől, köztük olyanok is, akiket nem is ismersz személyesen, és sose lehet tudni előre, hogy most épp melyikük van a vonal végén? Szerintem ilyesmiktől is függhet.

Egyébként meg: tessék!/igen?/Kovács lakás/Kiss család/stb.

na mivan he mongyad.

a hallóval mi a baj amúgy?

én így szoktam ...