Óvőnőnek, tanítónak vagy csecsemő- és kisgyermeknevelőnek jobb lenni?

ahogy nőnek egyre inkább egyéniséget kell kezelni a személyükben..

a kicsik ártatlanok a nagyobbak pedig érdekesek..

ha engem kérdezel, rám élethosszig tartó jó hatással van a volt tanítónénim..ha szívvel-lélekkel-türelemmel csinálod akkor életpályákat rendezhetsz be, sikeres embereket formálsz..

persze a picikkel is kevesen bánnak jól, így ott is lehet ízesíteni a felhozatalt..

am meg szerintem a fentiek és még a védőnő, ápolónő duó a top 5 legszebb női szakma..

Én ezek közül óvónéninek mennék, mert a csecsemők, illetve nagyon kicsi gyerekek idegesítőek és mindig rajtuk kell tartani az embernek a szemét, mert ha 2 mp-re elfordul, már beverik magukat/leesnek onnan, ahol voltak, stb.

Tanárnak meg azért nem mennék, mert a mai gyerekek nagyon tiszteletlenek a felnőttekkel szemben egyrészt, másrészt ha rossz jegyet mersz adni egy gyereknek, mert lusta és nem tanul, még a szülők neked fognak reklamálni, meg se fordul a fejükben, hogy esetleg az édes drága kis babucikájuk azért áll bukásra mondjuk matekból, mert egy szót nem tanul és végigbeszélgeti az órát.

Az ovis korú gyerekek a legaranyosabbak szerintem, ők már elég nagyok ahhoz, hogy egyedül lehessen hagyni őket pár percre (mármint nem úgy értem, hogy kimész a teremből és addig a csoport ott van felügyelet nélkül, hanem le lehet ültetni pl. őket rajzolni vagy játszani, nem kell ÁLLANDÓAN mellettük állni és nézni őket, nehogy lezúgjanak a székről és kitörjék valamijüket), de még túl kicsik ahhoz, hogy szemtelenül merjenek viselkedni a felnőttekkel.