Jogosan érzem magam senkinek?

Kedves Kérdező!

Egy munkahely annyira érdemel meg téged, ahogyan bánik veled.

Ha bántónak érzed azt, ahogyan bánnak veled, két lehetőséged van: finoman és kulturáltan a tudomásukra hozod, hogy nem vagy az, aminek mondanak - vagy keresel egy másik munkahelyet, ahol nagy valószínűséggel ez elé a döntés elé kell állnod újból. Döntsd el, mit akarsz csinálni, mi az, amiben igazán hasznos tagja lehetsz a társadalomnak, mert lelkesen tudod csinálni - és tanuld meg és csináld. Ha ezen a munkahelyen teheted meg ezt, akkor hajrá. Ha nem ezen, akkor amíg megtalálod melyiken, addig itt tegyél meg mindent, amit lehet, hogy "hasznos" légy.

Manapság, amikor emberek olyan gyorsan (nem feltétlenül könnyen) felállnak már minimálbéres munkahelyről is, nincs sok becsülete egy új embernek. Fiatal vagy, ettől valószínűleg kicsit megszeppent is, jólnevelt, ezért nem csapkodsz vissza - teljesen normális vagy! Ha szakmailag nem vagy ott, ahol lenned kell, az azért van, mert nincs még annyi gyakorlatod. A tiszteletet ki kell érdemelni. Ez a te esetedben azt jelenti, hogy kérdezel. Minél jellemzőbb valakire, hogy így bánik veled, kérdezz tőle - és ha bajba kerülsz, tudod mondani, hogy ki mondta. És egy idő után nem fogadod meg a tanácsát. Ha meg fejlődsz, akkor fejezd ki az illető számára, hogy értékeled, hogy tanít téged. Most már felnőtt vagy, választhatsz tanárt! ;-)

Ezt beilleszkedésnek hívják. :)