Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Emberek » Munkahely, kollégák

A kérdés

Mi volt a munkahelyeteken az eddigi legrosszabb napotok?

Amikor önhibádon kívül, vagy amiatt rossz dolgok történtek, és bár megoldottad (vagy nem), utána úgy mentél haza, hogy azon idegeskedtél.

Ma nagyon felidegesítettem magam, és pillanatok választottak el attól, hogy megüssek valakit, pedig emberekkel kell dolgoznom, és munkában eléggé hidegvérű vagyok. Lehet, hogy túlreagálom, de lehet, hogy már nagyon nem való nekem ez a munka. Kíváncsi, hogy nektek mi rontotta el eddig legjobban a napotokat a munkahelyen, mert szerintem túlparázom a dolgot most.



Keress kérdéseket hasonló témákban: munkahelyi hiba, probléma, megoldás, kutyábasenézés, történet

  márc. 18. 17:49  Privát üzenet  

A válaszok
Millió , felkapott helyen multi milluárdos féreg 30 Ft jattot adott könnyes szemmel 5 Ftosokban . Új managgggers első napján előadta hogy a cég érdeke a fontos semmi más és vadászott mindenkire a tetű kavart beköpött . Új csókos kolléga mindig késett hamarabb ment netezett lógott egyszer elkaptam és arra vártam hogy lerúgjam . Kiadtsk olyan feladatot ami le van védve törvényesen ráadásul nem fizettek volna ezt is a managgggers intézte . Sok ilyen után egy ki nem fizetett túlóra miatt megfenyegettem pár embert kivágtak de a pénz hibátlanul megjött délután a felmondås meg egy napra rá minden papírral .

A válasz 82%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 59%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/10Időpont márc. 18. 18:04 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Volt több is.

Egyik emlékezetes-bár nem tűnik másoknak nagyon vészesnek: bútorboltban dolgoztam, drága bútorokat forgalmaztunk. (Én nagyon keveset kerestem, pedig több munkakört elláttam, miközben sokszor igen s--ggfej tehetős emberekkel kellett kommunikálnom mosolyogva.) Egy elkényeztetett tinisrác rendelt a szülei által vásárolt saját kis bulivillájába, nyaralójába pár drágább bútort.

A bútorok nem érkeztek meg időre, egy hetet késett a dolog, és mindez amiatt, mert különleges kérése volt a termék kinézetét illetőleg, de neki sürgősen kell. Nem fogta fel az időkorlátot, hogy ez bizony időbe telik. A főnök meg beígérte neki a dolgot, persze nem lett kész.

És hát kiverte a fiú a hisztit nekem, mert én voltam bent, nem akarta letenni a telefont, hanem csak mélyen lenéző hangnemben oktatgatott, meg hogy ő még nem csalódott ekkorát az életben ( LOLLLLL). Magánéletemben is problémák voltak és ezt az elkényeztetett hülyegyereket kellett hallgatnom, aki pattogott nekem, de én fizikálisan nem tudtam neki semmiben segíteni és ezt nem fogta fel. Lecsaptam a telefont, aztán megint hívott, mondtam neki, hogy megszakadt a vonal, majd megadtam neki a főnök számát.


Voltak ennél bunkóbbak, de ez valamiért nagyon szar érzés volt akkor.


Na mesélj, veled mi volt?



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 79%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/10Időpont márc. 18. 18:07 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Mindegyik.


Halálmonoton irodai adatrögzítői munka.

Nincs továbblépési, fejlődési lehetőség.

Nem kell logikai készség, kreativitás, nem kell idegnyelvtudás, Excel-függvények.


Úgy szoktam unni, amit csinálok, hogy alig bírok dolgozni, sokszor csoda, hogy nem maradok le a többiektől. Közben pedig az összes negatív gondolat, aggodalom, félelem megszáll.


Inkább a jó nap a ritka.


Felmondtam, de most meg nem hívnak be irodai munkára...

A szalag rosszabb lesz, na mindegy.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 72%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/10Időpont márc. 18. 18:08 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Elég nehéz volt az első pár hétben az új munkahelyemen. Amikor a hímsoviniszta csoportvezetőm engem torkollt le olyanért, amit nem is én csináltam, hiába magyarázkodtam neki. Ott álltam, mint egy szerencsétlen, és bőgni volt kedvem. Meg sem hallgatott volna, mert nem tudom megvédeni magam, mert csak utólag vagyok okos... Aztán pár óra múlva tényleg én követtem el egy apróbb hibát, amit a nagypofájú kolléganőm földbedöngöléssel díjazott, élvezte, hogy kitöltheti rajtam a felsőbbrendűség érzését. Már gyűltek a könnyek a szemembe, de nem, tartottam magam. Aznap nem tudtam kaját sem vinni, mert csóró voltam, és éhesen mentem haza, és akkor végre kibőghettem magam.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 71%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/10Időpont márc. 18. 19:07 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Hát a mai elég rossz volt. Semmit nem tudtam haladni, mert nem működött egy hülye program, pedig határidős dolgokat kellett volna intéznem. Nagy nehezen elértem múlthéten, hogy jelszavakat adjanak a főnökök és ne kelljen az undok dög vezetőtől kérni, hogy segítsen. Erre nem bírtam használni a programot. Felhívtam a rendszergazdát, aki egy leereszkedő felsőbbrendűsködő görény.. Megcsináltam amit mondott és továbbra sem működött. Az egész napom elment és semmit sem haladtam, legszívesebben sírtam volna, annyira idegesítő volt.

Leírva nem vészes, de nagyon zavar az egész most is.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/10Időpont márc. 18. 19:08 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
poccok nevű felhasználó válasza:

Amikor a kávé automatára kitették, hogy üzemen kívül. :'(


:D


Amúgy nem tudom, nekem konkrétan nincs olyan, hogy történik valami és kész, vége, az egész napom egy katasztrófa. Annak tudatában élek meg mindent, hogy egy nap 24 óra; egy pár perces (esetleg órás) történés belőle nem túl sok, nem lehet akkora ereje, hogy a maradék 23 óra x percet tönkre tegye.


A kezdetekben persze volt, amikor bent egész munkaidő alatt stresszeltem és ezt hazahoztam; lévén új volt nekem a felnőtt lét. De az se konkrét történés miatt; hanem mert végig idegeskedtem, vajon alkalmas leszek e valaha a munkára úgy, hogy notóriusan kisslebb bakikat vétek próbaidő alatt.


Ügyfélszolgálatozok 5 éve kb, szerintem ezért is élek a fent leírtak alapján, mivel, ha egy ügyfél képes lenne a padlóra küldeni, akkor én 24/7 lennék magam alatt :D (bár a jelenlegi munkahelyen nagyon kedves emberek hívnak, ritka a tomboló, kiabáló, szitkozodó perszóna).


Ebből kiindulva példát se tudok mondani nagyon durva esetekre. Persze megesett, hogy a főnök vagy kolléga olyat mondott vagy egy ügyet nagyon elrontottam és az elkeserített, meg ennél durvább esetek olykor, de nem volt egyiknek se akkora súlya, hogy kiérdemelje a napom a "világ legrosszabb napja" címet.



A válasz 67%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 78%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/10Időpont márc. 18. 20:15 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Amikor az akkori "főnöknőmre" nem lehetett számítani, pedig mindenki tudta, hogy gond van...

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 62%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/10Időpont márc. 18. 21:48 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

A felettesem rendre elnetezte az időt, soha nem volt naprakész. Ezért kiadta a munkáit nekem, minden nap azt csináltam, persze elsikáltam a hibáit is. Persze a magam munkájára alig jutott időm, azt túlórába csináltam, mert mikor máskor. A felettesem lecseszett, hogy nincs túlóra, haladjak, miközben alig haladtam dolgokkal. Jött egy nagy ellenőrzés, lapátoltam össze a dolgokat, mivel aláírási jogosultságom nem volt, rajtam állt a dolog, hogy oldom meg. Mindig is eltűnt pàr órára és persze akkor sem volt meg, telefonja az asztalán maradt.... nagy balhé lett belőle, én lettem a hibás.

Ekkor nagy erőt vettem magamon, hogy ne nyakaljam meg. Màsnap felmondtam. Alapvetően jó hely volt addig a pontig, amíg rá nem jött, hogy meg tudom csinálni a feladatait. A fizetése negyedéért sem voltam erre hajlandó, másik oldala pedig az, hogy nem veszek a nyakamba olyan dolgokat, amit aztán ő lobogtat, mint értelmi szerző... 2 évet bírtam ki ilyen helyen. Soha többet, de tényleg. Zombi voltam, idegbeteg, hoztam haza belőle a családomnak is, akkor elég volt. Mèg mindig megvisel a gondolat is, pedig nem

Vagyok màr huszonéves...

És amit megtanultam még, nőként, több nővel nem vagyok hajlandó dolgozni, mert ez is kinyír...



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 75%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/10Időpont márc. 19. 11:07 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

3 napot dolgoztam ott, és a főnök minden egyes percben a sarkamban lihegett és kötekedett, hogy miért ezt pakolom, miért így, miért úgy, miért van zsebben a kezem, miért fújom ki az orromat. Rabszolgamunka volt, kidolgoztam a belemet is, és azt ordította, hogy ,,meresztem a pi csámat" egész nap.

Aztán azt mondta, hogy hozzak ki teli raklapot a raktárból, mindegy melyiket és kezdjem el kipakolni. Alig bírtam megmozdítani azt a sok szart, de kitoltam, mire rám üvöltött, hogy nem ezt kérte, hanem azt, hogy menjek xy sorra, ezután kikapta a kezemből az egészet és azt mondta, hogy takarodjak haza, és többet nem kell jönnöm. A munkás ruhámat hagyjam az öltözőben.

Életem legrosszabb 3 napja volt. Soha senkinek nem kívánnék ilyet!



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 76%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/10Időpont márc. 19. 22:37 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Vendeglátásban dolgoztam. Normal műszakok. A főnököm szervezett egy egyhetes "Amerikai napok" programot. Annyi vendeg, foglalás volt, hogy 1 hétig reggel 8-23 óráig dolgoztunk. Az órabéren kívül utolsó nap este hozott mindenkinek egy borítékot, hogy megköszönje a munkánkat, mert nagyon sikeres volt a rendezvény. Amikor kinyitottam, akkor jött a meglepi. 3000 ft, azaz háromezer forint volt benne!!! Ez volt a prémium nekem, mint hambikészítő. A szakács jobban járt, ő 5000-et kapott. Mondanom sem kell, mem dolgoztunk neki többet. Inkább ne adott volna semmit.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 76%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/10Időpont márc. 22. 05:13 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Előfordult már veletek, hogy a munkahelyeteken kiverte bennetek valami a biztosítékot, és többet nem mentetek oda dolgozni?
Nektek fontos a munkahelyeteken, hogy jóba legyetek a munkatársaitokkal?
Mennyire vagytok fegyelmezettek a munkahelyeteken?
Ha nem tetszik, el lehet menni! Nektek is mondták már ezt a munkahelyeteken?
Melyik osztályon a legjobb és legrosszabb dolgozni árufeltöltőként egy áruházban?
Ti is eljátsszátok, hogy ennyi a max képességetek a munkahelyeteken?

Kérdések az Emberek rovatbólKérdések a Munkahely, kollégák rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!