Mit szóltak a felmondásodkor?

Semleges, mivel én mondtam fel

Sértődött,azt mondta hogy cserbenhagyom.

A vezetőmön olyasmi látszódott, mint amikor az emberen végigfut a hidegzuhany. Pillanatnyi sokkot kapott szegény. Ha nem is tökéletes, de egész jó munkát végeztem, néha kifejezetten jó ötletem volt. Kevesen vannak a csoportban sok munkára.

Az én főnököm is kisebb sokkot kapott, nem akarta elhinni. Aztán próbált marasztalni, de én hajthatatlan voltam. Nem bunkózott senki, de az utolsó percig dolgoztam felmondási idő alatt.

Az enyim felkötötte magát, miután biztos volt benne, hogy ilyen ügyes embere sose lessz ennek a multinacionális cégnek, és ugyis csődbe megy

HR-eseknek "meglepetés" volt, de munkatársaim és főnökeim tudtak már rég, hogy be fog következni, tehát nekik nem volt meglepi.

Fapofával átvette az azonnali hatályú felmondásom, aztán 4 hónap múlva találkoztunk a munkaügyi bíróságon. Én pereltem be.

Nekem vendéglátóipar volt. A felmondásom oka az volt, hogy túlnyomórészt éjszakás műszakba nyomtak be, és még csak pótlékot sem fizettek. És hónapokon keresztül ígérgették, hogy majd vesznek fel új embereket, és akkor kevesebbet kell éjszakáznom. Csak ugye senki sem maradt sokáig, az említett pótlék nem fizetés miatt. Fél év után beleuntam az ígérgetésekbe, és beadtam a felmondásom, mert találtam jobb helyet. Arra hivatkoztam, hogy rájöttem, hogy fizikailag nem bírom az éjszakázást, és evvel végülis nem is hazudtam. Sajnálták, hogy elmegyek, és még akkor is próbáltak igéretekkel marasztalni, hogy hamarosan változik a beosztás, de nyilván nem álltam kötélnek. Korrekt módon búcsút vettünk, sok sikert kívántak, mondták, hogy ha az új munkahely esetleg nem válna be, nyugodtan hívjam őket, lehet vissza tudnak venni. Ennyi volt.

7: Megkérdezhetem, mi volt a per tárgya?