Mi volt az a számodra legemlékezetesebb, etikátlan dolog, amit tanárod tett?

Mikor kihívott felelni, nem tudtam, aztán inkább visszaküldött a helyemre. Majd kihívott mást, az osztály legbunkóbb gyerekét, az se tudta, szemtelen is volt, és kapott egy 1-est.

Erre a gyerek hivatkozott rám, hogy én miért nem kaptam, majd röhögve a tanárnő nekem is beírta a karót.

Egy ilyen 50-es dagadt, iszonyat rosszindulatú boszorkány volt.

90-es években jártam egyetemre.

Szakdolgozatomat az egyik tanárnőnél írtam, hárplisnak hívtuk, mert midenért morgott.Olyan elhanyagolt, nyugdíj előtt álló nőnek nézett ki.

Konzultációra mentem hozzá, mondta hogy délután menjek órák után, mert addig nem ér rá.

Beszélgettünk, majd érdekes fordulatot vett a beszélgetés.Eltért a szakdolgozat témájától, elsőnek az én véleményemet kérdezte róla, majd hogy mit szoktam délutánonként csinálni.Haverokkal vagy barátnőmmel vagyok-e.

Nem volt barátnőm, mondtam is neki.

Itt levette a felsőjét, hogy melege van, kicsit nyeltem egyet, mert nem tudtam mire számoljak, de nagyon fura szitu volt.

Asztalától kijjebb ült, mélyen rám nézett, és mondta hogy évek óta nem szexelt, bejövök neki,hozzámérne, ha szeretném.meg sem várta hogy mondjak valamit, de izgultam, mintha most mennék először diszkóba, emlékszem úgy vert a szívem, hogy a nyakam is dobogott.

Felhúzta a szoknyáját, bugyit félrehúzta, és mondta hogy térdeljek elé, nyaljam ki.

Nem tudom leírni, hogy meddig maradtunk még benn, de este jöttem ki az irodájából, úgy néztünk ki mindketten mintha átment volna rajtunk az úthenger.

vizsgáim 5 lett mindegyik, szakdolgozat is.

Több évig voltam vele egyetem után, boldog éveink voltak.Sajnos a férje nem tudta már kielégíteni, mert beteg volt, a végén elmondta hogy van egy szeretője, férjét nem annyira zavarta.Azt mondta neki legalább kitud ő elégíteni.Sose nem mutatott be neki, de elég bizarr élmény volt.

60 éves korában láttam utoljára, felhívott hogy mit csinálok.

Elmentem hozzá, másnap estig ott voltam, aki nem élt még át ilyet, annak javaslom hogy próbálja ki.

Még kilencedikben elkezdtünk tanulni egy másik idegen nyelvet, a németet amit azelőtt sosem tanultam.

A tanárunk megkérdezte mindenkitől ki az aki szeretne ebből a nyelvből nyelvvizsgáig jutni majd. Senki nem merte azt mondani, hogy nem rajtam kívül. Hát le is cseszett emiatt rendesen és azt mondta, hogy ha én így, akkor majd ő is úgy áll hozzám. És nem kamuzott mert már a második órán engemet elszigetelt egy sarokba a többiektől és úgy kezelt mintha egy kreténizmussal szenvedő különc lennék akinek külön bánásmód kell.

Pedig nem gondolnám, hogy rászolgáltam volna erre és etikátlannak is tartottam ezt a tanár részéről, de mivel tudtam, hogy minek akarok tanulni így azzal is tisztában voltam, hogy melyek azok a tantárgyak amelyekből ki kell hoznom a maximumot. Ebből a tantárgyból meg konkrétan semmit nem tanultam meg így de mindegy is, egyetemista vagyok most és abszolút nem veszítettem semmit. Ha majd meg akarok tanulni németül felveszem szabadon választható tantárgyként, de kétlem, hogy igényelni fogom.

Általános iskola alsó tagozatban egyik órán az osztályfőnök felállította az egyik fiú osztálytársam, aki nem volt kimondottan jó tanuló sem példás magatartású, de egyáltalán nem zavarta az órát. Valamiért nagyon ledorgálta, majd amikor a fiú megpróbálta megvédeni magát, olyan pofont lekevert neki, hogy két padsorral hátrébb esett. A srác később elmesélte, hogy amellett hogy igazságtalannak érezte, nyilván borzasztó megalázó volt ilyet átélnie az egész osztály előtt, számunkra pedig félelmetes volt.

Ugyanez a nő egy lány osztálytársam kiállította az egész osztály elé, mert elvileg lopott az iskolában rendezett ásvány vásárról, őt is megpofozta mindenki előtt.

Volt a táblán az ún. "szégyen sarok", ahová a hetesek felírták a szünetben rosszalkodók monogramját, hogy aztán a tanár jól leszidhassa őket órakezdés gyanánt. Én mindig alapértelmezetten ott voltam. Tényleg nem voltam egy angyal, de idővel eljutott a dolog odáig, hogy szünet elején, a nulladik másodpercben engem mindig felírtak előre, függetlenül attól, mit csináltam, mert hát én úgyis rossz gyerek vagyok, megérdemlem.

30 évvel később vicces visszagondolni rá, hogy a mai, szélsőbaloldali uralom alatt álló világban milyen jól meg tudnák magyarázni, hogy azért írtak fel, mert se b***zi, se néger nem vagyok, és ezt mindenki evidensnek venné.