Egyetemet remeteként?
Kicsit furcsa lehet a kérdés megfogalmazása. Szóval arra gondolok, hogy van-e olyan aki az egyetemet haverok/barátok nélkül vitte végig, a saját szorgalmának, képességeinek köszönhetően?
Most kezdem a második évemet az egyetemen (mérnöki szak) és az előző éves tapasztalatból kiindulva, nem innen kerülnek majd ki a legjobb haverjaim.
Összesen egy emberrel kerültem beszélő viszonyba, vele is inkább csak azért, mert baromira nyomulós stílusa volt, és mindenkire “ráakaszkodott” egy kis ingyen korrep reményében. Úgy volt vele, hogy ha valaki jó az egyik tárgyból akkor direkt mellé ült zh-n, próbált vele haverkodni, persze visszafele nem sok mindent tudott nyújtani.
Nálam látta, hogy segíteni nem tud, és én se igazán neki, ezért elkezdett kioktatni/kötekedni akár a tananyaggal, akár teljesen mással kapcsolatban.
Lényeg, hogy pár hasznos tippen/tanácsok kívül nem mentem semmire ilyen felületes ismertségekkel, és sok időt is elvitt ezek ápolása “igyunk meg egy kávét” és társai.
Akkor gondolkoztam el a kérdésen mikor láttam egy srácot aki kb a szak legjobb tanulója, egy barátja van összesen aki mondjuk a második legjobb tanuló:D
Tehát ha én tanulok rendesen, bejárok a fontosabb órákra, akkor nagy hátrány ha nincsenek kapcsolataim?
válasza:Nekem az lett volna, mert sok infó vizsgákról, tanárokról, tananyagról a csoporttársaimtól jött.
Majdnem százan voltunk, de mégsem volt senki, akihez nem szólt volna senki. Nekem ez olyan fura. Nem vagyok egy nagyszájú, barátkozós, de én is több emberrel tartottam folyamatosan a kapcsolatot. Néhányan össze is jártunk sulin kívül is, akár tanulni, akár szórakozni.
Azt elfelejtettem írni, hogy van egy szakcsoport facebookon, ahova pár felsőbb éves (jellemzően HÖK-ösök) szoktak kiírni hasznos infókat, lényeges változásokat amikről ők értesülnek először. Meg persze szoktak a sima hallgatók is kérdezni vagy csak felrakni dolgokat jófejségből.
Persze jó dolog az is, ha lehet írni valakinek, hogy ez is hogy is van pontosan, de miután engem párszor kioktatott a fent említett illető, pár teljesen normális kérdés miatt, így kicsit elment a kedvem a haverkodástól. (Bezzeg ha neki kellett valami akkor vérig volt sértve ha esetleg nem tudtam segíteni.)
Természetesen a magánéletben vannak haverjaim, és egy nagyon jó barátom is, akikkel kimozdulok néha és napi szinten beszélünk, de ők nem az egyetemre járnak.
válasza: válasza:Katalógusos órák eddig szerencsére nemnagyon voltak. Összesen kb 3 darab a két félév alatt. Illetve azokra beszoktam járni, aztán ha nagyon haza akarok menni (fáradt, esetleg beteg vagyok) akkor olyat lógok el ami annyira nem fontos.
Én nem kollégista vagyok, talán ez is egy oka, hogy kevésbé haverkodok, hisz aki kollégiumban van, ott alapból van mondjuk 3 szobatársa akikkel segíthetnek egymásnak.
Egyébként én is érdekkapcsolatoknak érzem ezeket. A srác akiről írtam, vizsgaidőszak vége óta egy szót nem írt, nem beszéltünk semmiről. Sőt neki hamarabb meglettek a vizsgái, utána már egyből nem is volt érdekes, hogy “haverok” vagyunk.
A leghasznosabb kapcsolatok úgy születtek, hogy vizsga után odamentem valakihez akiről tudtam, hogy csoporttársam beszéltünk pár szót, és máris sokkal többet segített ezzel, mint az aki egy éven keresztül akaszkodott az emberre.
Szóval félre ne értsetek, nem antiszociális akarok lenni a hátralévő időben, hanem ezeket a felszínes haverságokat nem szeretném csinálni.
válasza: válasza: válasza: válasza:Tapasztalatom szerint műszaki karon, vagy zseninek kell lenni, hogy elvégezd, és már eleve tudni a szakmát, hogy papírt szerezz róla, vagy szorgalmasnak lenni és barátokkal közösen tanulni.
Általános iskolából nincsenek barátaim, gimiből 1 van, egyetemen lett vagy 10 nagyon jó barátom, akikkel most is összejárunk.
Volt munkamegosztás az egyetem alatt. Egyik értette ezt, a másik emezt, a harmadik pedig gyorsan felfogta amazt, a negyedik meg 4 évig amabban dolgozott, az ötödik meg szépen és jól jegyzetelt.
Tartottuk egymásban a lelket vizsgaidőszakokban és a félévek során.
Amelyikük programozásos tárgyakból jó volt, az vért könnyezett egy humán töltelék tárgyas beadandón.
Egyiknek ment a gyakorlat, másik értette az elméletet.
Csapatmunkára kiválóan megtanított.
(És arra, hogy random emberrel ne akarj csapatban dolgozni.)
El lehet végezni barátok nélkül is, de munka és való élet terén ezt például nem fogod tudni megtanulni, hogyan kell a csapatdinamikát hajtani.
Nálunk is volt nem egy patkány, aki pofátlanul a zsenikre csimpaszkodott, megírattatta a szakdolgozatát a másikkal, aztán vinnyogott, hogy egy tárgy miatt csúszott le a summa cum laude diplomáról, holott a tárgyak legalább fele nem az ő érdeme.
Nagyon sokan jól tudtak magolni, de következő félévben már semmit se tudtak. Az egész oktatás tematika és vizsga arra épült, hogy mennyire tudod vesszőpontosan visszaböfögni a slideokon szereplő képleteket amihez egy fél mondat nem volt írva, és az elméletet, amit sehol máshol nem találtál meg, (amit előadás alatt elmondtak annak fele esetben értelme se volt), ahogy a képletet se.
Nálunk az tudta időre elvégezni a szakot, aki vagy 9 éves kora óta ezzel foglalkozott, vagy már dolgozott a szakmában, vagy tudott magolni és nem volt élete se alvásigénye...
Röviden válaszolva a kérdésedre, igen ezen 10 barátomból 3 önerőből, kvázi kb 20 másiknak is megszerezte a diplomáját a sajátján kívül. (3-5 nek bánta meg csak, hogy segített)
160an kezdtük a szakot, ebből olyan 40-60an végeztük el. (4-7 éven belül)
1/3 arányban voltak a zsenik vagy szakmailag tapasztaltak, a szorgalmasok és az átlagosak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!