Miért ilyen rohadt jóarcok az egyetemisták?

Nem mind az.

Egyetemista vagyok. Ahogy az előttem lévő írta én is azok közé vagyok sorolandó akik gyötrelemnek érzik az élet minden napját. Minden napom stresszes a gyakok, a zhk és vizsgák miatt, semmit nem tudok lazán venni. A rengeteg tanulnivaló miatt hányingerem van már az egésztől. Rettegek attól, hogy valami nem sikerül és még egy évet kell szenvednem ebben a pokoli intézményben a nagyképű és gazdag társaim közt, akiknek apu a feneke alá tette a szép csillogó audit és minden hétvégén szétcsapják magukat szintén apu pénzéből. Nekem meg marad a stressz, a magány és megnemértettség na és a diákhitel. Kedves kérdező...kedvelnél? Nem hiszem :).

Én egyetemista voltam félévig de rettenetesen stresszes volt, nem volt életem és éreztem hogy mentálisan leépülök ezért az egészségem érdekében hagytam ott, és sokan érezték ugyanezt körülöttem. Az amit leírtál ritka dolog. Úgy sejtem fiatalabb lehetsz de eljön az idő mikor rájössz hogy nem olyan egyetemistának lenni mint ahogy képzelted.

Nem jártál még egyetemre, azért gondolod ezt. Az a lazaság, amiről te beszélsz, az abból adódik, hogy minden a seggük alá van rakva. Akinek meg nem, az nem fogja lazán kezelni a dolgokat. Én egyáltalán nem találom a helyem köztük, sem a beképzelt, pesti bulis közegben, sem a stréberek között. Csak el akarom végezni, aztán elhúzni. Hányok.

Mentőtiszt hallgató vagyok, másodéves. Kollégiumban lakom, és igen, a félévek elején tök jó, amikor még nincs a nyakadon 15 ZH, meg a vizsgaidőszak. Akkor lehet iszogatni, jókat dumálni a többiekkel, de sajna nagyon kevés idő jut erre, és ahogy jön a karácsonyi időszak, úgy nő a gyomorgörcs is az emberben. Amíg gimis voltam, tök jó karácsonyaim voltak, mióta egyetemre járok, az egész tanulásból áll latastol mikulasig. Ja, és az alvás, mint olyan, kb. megszűnik, lásd most, hajnali fél öt van, és lassan megint tanulni fogok. Csak felnéztem, hátha van itt valami motiváló kérdés. :D Ja, és ha már így elkezdtem fejtegeti a dolgot, az egyetemre sokan (köztük én is anno) úgy érkeznek, hogy hurraaaa, végre azt tanulhatom, ami tényleg érdekel. Rövid úton rá kell jönnie az embernek, hogy a nagy büdös ló**azt. Rohadt sok töltelék tárgy, amik katalógusosak, ergo benn kell ülni mindenképp, egész félévben 2 alkalommal lóghatod el, vagy egyszer sem.. és ugyanúgy vannak belőlük vizsgák, amik lehet, hogy nem olyan nehezek, mint az anatómia/élettan, de akkor is vesz el egy csomót az időből, és idegesít, mert ezek miatt nem tudsz rendesen év közben tanulni a fontos tárgyakra, mert benn aszalódsz az iskolapadban, és az életben nem veszed hasznát az ott hallottaknak.. :) Nálunk nagyon kevés olyan tárgy van, ami nehéz és nem ráépülős egyszerre. Ergo, ha nem sikerül, 1 év csúszás.. ezen is tök jó stresszelni. Az oktatók pedig itt teljesen leszarják, ha nem tudod teljesíteni az ő elvárásaikat, akkor is kb csúszik az ember, ha 1 hetet kórházban töltött. Ja, és az ösztöndíj elég fos, soha nem utálják el időben, cserébe ehenhalni pont elég, szóval akit nem támogatnak otthonról, annak diákhitel/diákmunka. Én a hitelre szavazok, bármennyire is rosszul hangzik, de egyszerűen ennyi óra mellett nem lenne már erőm a mekiben robotolni meg este/éjjel, vagy hétvégén, mert amúgy élni és tanulni is kell valamikor. Szóval ja... De azért foggal/körömmel is, de még fogom csinálni a képzést. Az egyetemben pedig számomra a társaság volt tényleg pozitív, de legalábbis a kollégium. Na meg, az én szakomon kell az összetartás, mert hullanak ki az emberek állandóan. :/ De ez az összetartás dolog a nagyobb szakokon kevésbé jellemző. Szóval nem elkeseriteni akarlak, de ez a valóság, sajnos.