Hogy érjem el azt, hogy ha beszólnak, ne vegyem magamra, ne érdekeljen?

Ha úgy érted, hogy sértegetnek a beszólással, akkor én azt tanácsolom, hogy válts társaságot. Építsd le őket fokozatosan.

Olyan emberekre nincs szükséged, akik csak bántanak.

Nem az a fontos mit mond, hanem az hogy ki mondja.

Próbáld csökkenteni azoknak a számát akinek adsz a véleményére.Ki az aki őszinte, nem irigy veled szemben,kedvel téged.Ha pozitív dolog vesz észre megdícsér.Ha tudod ki ez a pár ember, akkor ezekre figyelj.A többi nem más mint háttér zaj.Gondolj olyankor arra, csak recseg mint egy elcseszett rádió.

Szedd össze magad.Beszélj az iskola igazgatóval.Mondd el neki, hogy a tanár távozása óta

az osztálytársak célpontja vagy.Kérd a segítségét abban,

hogy elmondja az osztály előtt, nincs összefüggés közted és a tanár távozása között.

Ha sulit váltasz nem old meg semmit.Az új suliban is elindulhat a hülye pletyka, hogy mért vagy ott.A problémát ott kell megoldani ahol van.

Csak cipelnéd magaddal.

Minden amit mondanak neked azzal a szándékkal, hogy megbántsanak, csak őket minősíti. Amíg ők ezzel vannak elfoglalva, te elfoglalhatod magad olyan dolgokkal amik tényleg érdekelnek. Nem hiszem hoyg pár hülyegyerek véleménye az osztályodban olyan sokat számítana a te jövőbeli életedben.

Valami hasonló hozzáállással csináltam végig a hetedik nyolcadik osztályomat, és bár nem úgy maradt meg az emlékezetemben mint az életem legjobb két éve, túléltem, és akármilyen hosszabbtávú sérelem sem maradt bennem. A barátnődet pedig védd meg, ha már ketten vagytok az összes többi ellen, jól lesztek.

Plusz, ha azt látják rajtad hogy leszarod őket a legmagasabbról, előbb utóbb megunják a dolgot.

Ismerős a dolog: amint úgy érzed, hogy neked címeznek valamit, ne reagálj elsőre, hanem nyugi, és vegyél mély lélegzetet, számolj el 10-ig, és határozd e a következő lépésedet.

A lényeg, hogy ne egyből lépj!

Szerintem úgy kezd el, hogy belegondolsz abba, hogy mi is történik akkor, ha neked beszólnak, és felmegy benned a pumpa?

Ha egy beszóláskor ideges leszel, meg pl. azt mondogatod mindenkinek, hogy nem is igaz, meg ő hazudik, stb., akkor úgy csinálsz mintha tényleg lenne alapja annak, amit neked mondtak. Ha nincs semmilyen valóságos alapja annak, amit mondtak, akkor mégis miért vesztegetnél vele egy szempillantásnál több időt?

Ha az adott dolognak azonban van valami alapja, akkor sokat segít az, hogyha egyszerűen tudsz magadon nevetni. Itt arra gondolok, hogy tudsz annyira önkritikus lenni, hogy azon tudj nevetni, amikor valaki pl. kifigurázza valamilyen tulajdonságodat.

Az egyik legfontosabb dolog azonban, amit meg kell érteni ilyen helyzetben az az, hogy amikor magadra veszel valami beszólást, akkor lényegében hatalmat adsz magad felett annak, aki beszól neked. Valamilyen szinten irányítani tud téged, ha begurulsz azon, amit mondott. Neked kell erősebbnek lenni azzal, hogy megtagadod tőle ezt a hatalmat.