Hogyan legyek társasági ember szinte a 0-ról?

Pénzzel és státusszal magad köré keríthetsz embereket, de azok nem lesznek a barátaid.

A 3-5. ponton van a lényeg.

A kinézet meg nem számít, ha az a három megvan.

A fiatal kor arról szól, hogy az ember a szociális életét a nullűról kezdi. Nem csak te vagy ebben a cipőben.

Amiket megjelölsz a szavazásban mind egyszerre játszik, kinek mi a fontos. A pénz és státusz sokaknak fontos, de ezt szeretik tagadni. Az őszinteség és a kinézet is nagyon fontosak, de többnyire erre is torz lesz a szavazás. Az őszinteségre sokkal többen fognak, mint aki tényleg érti ennek a jelentőségét, a kinézetre meg többen fognak, mint akinek ténylegesen számít. A személyiség és az emberi tulajdonság viszont tényleg fontosak. Bár ez nehezen megfogható dolog, de az egész kérdés sem egyszerű, mert nehéz megmondani, hogy mi a legfontosabb. Én a helyedben figyelném, hogy ténylegesen mi fog meg egy emberben.

De mi lehet a baj? Miért koppintanak le? Leírnál pár mondatot magadról,személyiségedről? Hogy látod magad szerinted miért nincsenek barátaid?

Személyiség a legfontosabb persze. Az a lényeg hogy érdekes, vicces legyél. Persze közrejátszik pár dolog státusz, kinézet de nem annyira.

Hát a utóbbi másfél évben nagyon nehéz volt társasági életet élni. Nem lehet, hogy a barátaid csak be vannak kényelmesedve otthonra és nehéz újra rendes napirendhez térniük?

Egyébként milyen iskolába jársz? Általános, közép? Lesz még időd szocéletre bőven, bármelyikről van is szó.

Mindenki 0-ról indul am. És többször van, hogy újra is kell kezdeni. A te korodban leginkább a hasonló érdeklődési kör számít még. Persze mindig voltak menőbb arcok, de azok mindig a hozzájuk hasonlókkal barátkoztak, ha tényleg így van, akkor a többiek is kapnak lepattintásokat és egy idő után rájönnek majd, hogy ez így nem oké, és jó eséllyel rájönnek ki az, aki tényleg barát.

Kinézet alapján inkább felületes barátságok, haverságok vannak, szerintem pénz és státusz alapján is. Igazi barátság nem feltétlen öszinteséggel kezdődik, de ha egy barátságban nem nyíltok meg egymás felé, akkor az sosem lesz igazi.- Ez ilyen keleti bölcsesség. - De mindenkinek mást jelent a barátság. Valakik úgy is teljes szociális életet gondolnak maguknak, hogy csak írogatnak egymásnak, és nem is túl mély dolgokat. De hát van, akinek ennyi az igénye a szocéletre.

Szerintem ne minket kérdezz, mi az internet népe vagyunk, nem nagy a valószínűsége, hogy valós barátaid jönnek ki innen. Magadban gondolkodj el, hogy neked mi lenne az igényed. Gondolkodj el, hogy jófele próbálsz-e barátkozni egyáltalán, vagy azért utasítanak téged is el, mert mindenáron a menőkhöz akarsz tartozni és közben egy kisebb klikkben meg igazi barátaid lehetnének. Ennyit tudok tanácsolni, nekem bevált.

Ezek közül a kinézet játszik közre a legkevésbé. Ha jó a személyiséged, vicces/szórakoztató ember vagy, akkor véleményem szerint mindegy hogy nézel ki, a külső inkább párkapcsolatoknál lényeges, barátokat nem ez érdekli.

Pénzzel meg státusszal max. érdekbarátokat szerezhetsz, hacsak nem valami marketinges vagy üzletember vagy, akkor nincs sok értelme az ilyen kapcsolatokat gyűjteni.

Itt tényleg inkább maga a stílusod; ahogyan viselkedsz, beszélsz, mennyire vagy tisztességes, őszinte, mennyire számíthatnak rád, van-e önbizalmad, van bátorságod kilépni a komfortzónádból, de ugyanakkor tudod hol a határ, szórakoztató vagy-e - szerintem inkább ezek a lényeges tulajdonságok.

Azért szerintem az őszinteséghez meg hozzá kell tenni, az sem mindegy, hogy milyen stílusban mondod meg a vélemenyed valamiről.

Én személy szerint szeretem, ha valaki megmondja az őszinte véleményét és nem kertel. Viszont amikor ezt nyersen és lekezelően teszi, azt nem szeretem. Például megmondhatod valakinek, hogy van tulsúlya úgy is, hogy "Duci vagy" és úgy is, hogy "Akkora vagy, mint egy disznó". Gondolom érted?

Minden jót szeretnék kívánni, és igaz barátokat! :)