Hozzám miért állhat úgy mindenki hogy mégis mi a sz*rt és minek beszélgessen velem?

Igazából akárkivel próbálok kapcsolatot teremteni, akár élőben akár interneten, kb. mindenki így viszonyul hozzám. Hogy velem mégis mit beszélgessen, meg ha nem nagyon ír vagy mond semmit és megkérdezem miért, az a válasz rá hogy "nem tudok mit mondani, nem tudok témát".

És mindig ez van, lehet a másik fél akármilyen érdeklődési körű, a beszélgetés egyszerűen halott, mert a másik semmit nem hajlandó magától mondani.

Stílusom nem nagyon van, a természetet szeretem, hétköznapi dolgokról is szeretek beszélgetni, meg tv műsorokról. Természetfényképeimet szeretem mutatni mondjuk mértékkel szoktam csak. Nem vagyok egy vicces ember, inkább komoly, van humorérzékem csak nevettetni nem tudok. Ja és elég sokat szoktam kérdezni, de erre talán azért van szükség, mert erőltetett a beszélgetés.

Mi lehet a baj, hogyan változtathatnék magamon?