Miért olyan bizonytalan nagyon sok lány?

9-es, kitől kell megvédeni a családot? Ezek mind ilyen semmilyen dolgok. Igenis, a "szőri" ciki, és a férfiak többsége menekül tőle (nekünk persze el kell fogadni a szőrös férfiakat, és engem például egész életemben lenéztek, mert utálom a szőrt mindenkin mindenhol).

De az erő, védelem - van rengeteg egyedülálló nő gyerekkel, őket naponta megtámadják?

Nem csak parás csajok vannak, próbálj meg ne olyanokkal összefutni.

Amúgy mi az összefüggés a kalandvágy és az önbizalomhiány között? Attól hogy magabiztos, még nem törvényszerű, hogy kalandszeretőnek kell lennie.

Szerintem senki sem várja el tőled, hogy tükör legyél, inkább olyan fiúval kellene összeálljanak, akivel találnak, aki nem hurcolná őket olyan helyekre, ahova nem akarnak menni.(mert nem mindenki egyforma és nem ugyanazt szereti minden ember)

Meg olyannal aki kellően érezteti velük a szeretetét, nem támasztanak elvárásokat az írányukba. Talán a kalandvágyó igényeiddel menj más lányokhoz.

+hozzáteszem az előbbihez.

Attól, hogy nem akarnak részt venni bármiben, még nem jelenti azt, hogy nem kalandvágyóak. Nem mindenki egyforma, és nem mind olyan mint te.

Ha elvárja, hogy szeretgesd és ez neked teher, akkor mindenbizonnyal nem illetek össze.

Hát boccs, te hoztad fel az összefüggést, nem értem hogy jön ide a kérdésbe.

Ha elvársz valamit, az azt jelenti, hogy olyan lányt keresel és olyanokkal foglalkozol, akik megfelelnek. És nem olyanokkal stresszeled magad, akik nem felelnek meg neked, és azon lovagolsz, hogy “ők miért ilyenek?”

Attól, hogy nekem sem felel meg a férfiak nagy része, még nem foglalkozok azzal, hogy kritizáljam őket, inkább olyanok felé fordulok, akik bejőnnek számomra. Nem kell minden lány megfeleljen neked, akivel összefutsz.

Én pl. hasonló lány vagyok, mint az első bekezdésben leírt. Max. én csak próbálom magamat erősnek mutatni, de úgyis lerí rólam. Az oka nagyon egyszerű: a szüleim úgy vállaltak gyereket, hogy nem alkalmasak szülőnek, és szép lassan lerombolták már pici gyerekként is az önbizalmam. Akkor az emberben megfogalmazódik az, hogy ha az az ember nem szeret engem, akinek a leginkább kéne, akinek a vére vagyok, akkor más hogy szerethet? Főleg, ha azt hallja nap, mint nap, hogy nem szerethető, mert kövér, mert buta, mert antiszociális, mert szemtelen, mert nem elég lányos, mert ezmegaz (jogtalanul)... ezt akkor is nehéz levetkőzni, ha akár pszichológus segítségével rájössz, hogy nem a te hibád. Max. annyit tudok tenni, hogy figyelmeztetem magam, hogy ne menjek a másik agyára azzal, hogy visszaigazolást várok tőle, és nem is szoktam ezt kiharcolni úgymond, de néha meg pont emiatt magam alatt vagyok, ha nem érzem, hogy elég gyakran (ez alatt nem napi szinten értek) biztosítva lennék arról, hogy szerethető vagyok vagy szép.

A spontaneitásról annyit, hogy bizonyos szintig abszolút benne vagyok, de azért mivel már nem 16 éves vagyok, vannak kötelességeim is és vannak egyéb olyan dolgok is, amiket figyelembe kell vennem 8pl. egészségügyi okokból, orvosi előírásra kell követnem egy bizonyos étrendet és heti min. 2x edzenem... nyilván évi 1-2x lehet rajta picit lazítani. személyi edzőhöz járok pont amiatt, hogy biztos ne tegyem tönkre az ízületeimet, vele meg mindig egy hétre előre meg kell beszélni, mikor megyek... évi 1-2x oké, ha visszamondom, de rendszert csinálni ebből tahóság csak azért, mert a másik kitalálja, hogy most akkor aznap menjünk el fürdőzni pl. ... sem pl. a munkahelyemen nem tudok akármikor random időpontokban szabit kivenni, mert a munkatársaim elérhetőségétől is függ a dolog). Ja és olyat nem tennék, ami balesetveszélyes.