Miért gondolják Magyarországon, hogy a sör alacsonyabb rangú ital, mint a bor vagy a tömények?

A magyar sörgyártók áldozatos munkával elhitették, hogy az ő egyre gagyibb söreik jelentik A normális sört, így értelemszerűen az elvárások is leestek. (Persze ez nem csak magyar jelenség, de az olyan országok közé tartozunk, amelyekben ez a leginkább igaz.) Az alkoholnak van az a szomorú tulajdonsága, hogy bármilyen szar italt kedveltté tud tenni, hogyha az elvi indokklás megvan hozzá. (Csak nézd meg, hány – másban igényes – ember szerette meg a tipikus büdös, karcos, full ecetes házipálinkát is, csak mert „azt olyannak kell szeretni”, „nagyapáink hagyománya”, meg ilyenek.) Ezek után sörtől a legtöbben nem várnak semmi egyebet, mint hogy egy „férfias üdítőital” legyen, és sokan nem is tudják értelmezni azt, hogy egy sör ennél többet tudjon. Persze a kézműves sörfőzdék is hibásak abban, hogy egy részük tényleg rossz, illetve hogy extrém vagy legalábbis szokatlan stílusokat erőltetnek (ami „tízéve köbányait iszom” ízléssel értelmezhetetlen, tehát „szar”), és gyakran nincs egy normális mindennapi ivósörük.

Igaz, hogy a rendszerváltáskor még az átlagos egri bikavér meg a tokaji is hasonló színvonalat mutatott, de szerencsére ma már lényegesen kevesebben hiszik normális színvonalnak a 600 forintos bort, mint a 200 fortintos sört (lehet, hogy más országban van korrekt 200 forintos sör, itt nem nagyon). A borászatok nekiálltak komolyabb borokat csinálni, a sörgyáraknak viszont eszébe sem jutott, hogy kellenének értelmes sörök. Pont a kézműves sör volt az, ami miatt az utóbbi években elkezdtek a nagyok is „egy kicsit jobb” sörökkel előállni. Pedig magát a sört előállítani náluk csak valami 30 Ft/félliter, szóval ha 2× ennyit költenének rá, akkor se lenne sokkal drágább a boltban...

Az nem igaz, hogy a hagyomány hiánya teszi ezt. 100 éve Magyarországon a sör még nem számított olcsó italnak, és valszeg nem is léteztek olyan lebutított „munkássörök”, mint a maiak. Akkoriban általánosságban a sör literje volt a legdrágább, a bor kicsivel alatta volt, az olcsó töményszesz pedig (50+ fokos létére) csak harmadennyibe került. Ez a békebeli sörszínvonal minden bizonnyal több lépcsőben butult le a munkásforradalmakkal, aztán a szovjet szocializmussal, aztán a rendszerváltás után. Maximum a nemzetközi trendeket lehetne okolni azért, hogy a bor komoly italnak számít, a sör meg csak üdítő, nem a magyar hagyományokat.

"Pedig eléggé egyszerű. A kézműveseknek nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség egy hiper terítéséhez (épp ezért kézműves), a jobb import sörökre meg kevesen áldoznak, mert az nem abban az árkategóriában van, hogy a haverokkal meccsnézés közben megigyatok egy 2 db 6os pakkot."

Ezt értem. Azt nem értem, hogy a sör manufaktúra, miért nem csinál low budget kategóriát mint eddig és miért nem csinál Minőségi termékeket is. (pedig tudna)

"Aki lepontozta a kézműves söröket fikázó kommentemet, .."

Tegnap is 8 féle kézművest kóstoltam, amit eddig nem. Egytől-egyik mind jók voltak. Érdekes módon ezt nem tudom elmondani a Dreher gyárból kijött bármilyen italról főleg nem a Borsodi gyárról.

" Phoney "

Nem említetted azt, hogy a magyar borászok ma is eladják a hulladék minőséget ugyan annyiért, mint amennyiért a jó minőséget. Egy-egy évjárat nem sikerül. Értem, hogy pénzt akar keresni, de miért kerül ugyan annyiba egy 2014es hulladék, mint egy 2013as vagy a 2015ös, ami iható?

Nem egy 2014-es magyar bort önöttem vécébe, mert félte, hogy valaki bele iszik és engem fog hiteltelennek tartani, mert elé rakom, hogy ez bor, miközben egy hulladék lőre.

Azt magyarázd meg nekem, hogy minek kell eladni a szart is a magyar borászoknak? Vállalják be, hogy szar lett a termés, írják rá, hogy Ez nem jött be, de itt kell a pénz és nem érdekel, hogy leégetem maga és soha többet nem veszel tőlem semmit.

Hát, én nyilván finnyásabb vagyok, nekem nem jó minden kézműves sör, ahogy nem jó mindegyik bor meg pálinka sem. De vannak ilyenek, mint te, hogy nyolcból nyolc jó nekik, és nyilván 100-ból 100 is jó lenne, csak írják rá, hogy kézműves. :D

Amúgy inkább boros vagyok, és igen, ott is vannak különbségek, és az ízlések sem egyformák. A neves pincéknek sem sikerül mindig minden boruk jól, és a "kézműves" sörösök söre sem mindig finom. Lemegyek néha én is a Dezsőbe meg ilyen helyekre, de szigorúan csak egy ujjnyi volumen megkóstolása után iszom bele a kézműves cuccokba, mert volt már, hogy óvatlanul kikértem egy korsóval, és a mosogatóban végezte.