Milyen ételeket lehet hosszabb ideig a föld alatt tárolni?

# 20

A dióval az a helyzet hogy próbáltam már tárolni üvegben (amiből ráadásul még a levegőt is kiszívattam) de bepenészesedett.

Viszont ez jó ötlet, amire most épp nem gondoltam. Jó lehet valami szír helyen pl padláson egészben eltárolva..

Mogyoró is van, azzal is teszek egy próbát :)

*száraz

# 19 - Örülök ha tetszett a történetem, legalább nem volt felesleges leírni ;)

Hát nagyon köszönöm hogy így aggódnak itt többen értem! Nem is nagyon értem miért, vagy hogy ezen leírások alapján miből gondoljátok hogy bármi érdemlegeset hozzá tudok mêg tenni ehhez a világhoz.

Minden esetre egyedül tovább próbálok leállni, és talán sikerül majd. Nehéz benne hinnem, mert hosszú évek óta harcolok màr magammal. De nem adom azért fel.

Köszönöm a válaszokat.

Az a legnagyobb problémám hogy nem már semmi célom, és tényleg nem is hiszek magamban, vagy hogy valaha én már normálisabb életet tudnák élni... De ez nem is csoda szerintem. Sok helytelen döntést hoztam meg életem során, mire ide jutottam, szóval másokat nem okolhatok miatta. Azt szoktam meg hogy nem nézzek szembe a problémákkal, hanem kábulatokba menekülök - ha pedig épp jobbak a körülmények olyan mesterséges "boldogságokra" hajtok amit az átlag ember szerintem el sem tud képzelni.

Egyébként én nem tartom magam okosnak (egy sima szakmunkásom van) de volt egy barátnőm aki tényleg okos volt (mérnök) és talán egész életemben csak Vele voltam igazán boldog a drogokon kívül. Azonban a függőségem szép lassan tönkretette ezt a kapcsolatot, és súlyos problémákat okoztam annak akit szerettem. Ezen már rég túlléptem, és elfogadtam, viszont ezután elhatároztam hogy többé egyedül maradok. De talán utólag visszanézve csak létrehoztam egy "eldeformált" személyiséget, ami belül üres lett. De ezek után mit is várhatnák én még az élettől? A problémáim nagy részét is egyedül hoztam létre, ezért talán egyedül is kellene megoldanom. Vagy nem?

Be kéne mennem az 1 éves rehabra (amit ha megcsinál valaki átlag 10% esélye van hogy sikerül) azután kijönnék onnan, és jöhetne amit #24 is írt hogy elmegyek olyan munkát keresni amivel innen el tudok költözni. Mivel ha ebben a környezetben maradnák, és bármi balul üt ki, elég ha átsétálok a másik utcába, veszek valami cuccot, és bumm az egész el lett baszcsizva. Kezdhetném elölről... Viszont ki tudja az új környezetemben nem-e futnék bele pont olyanokba akikkel könnyen visszaeshetnék. Hogy egyáltalán elég gyorsan el tudnék-e innen menni? Amúgy se lenne jópár évig "stabil" életem mert van már talán egy millás tartozásom is, amit ha dolgozok egyből elkezdenék tiltani. Ez elöl nem tudnék kibújni sem mert a jelentős része az évek óta elmaradt Tb miatt van. Na de szóval ott vagyok valahol. Tegyük fel ez mind sikerül, és sínre tettem az életem (ez mondjuk 5 év) akkor majd 40 évesen nekiállok valamit elkezdeni felépíteni..? Talán akkor majd megint meggyőzöm magam arról hogy nem jó nekem egyedül? Hogy már képes lennék emberi kapcsolatokra? Ki lesz a barátom, társam, majd 40+ évesen ezzel a múlttal? Mert ott is csak egy választáson múlik majd minden nap hogy használok-e valamit vagy sem... és miért dolgoznák ilyen keményen ezért a célért? Mit látok én ott? Igazából semmit! Másnak az a nagy cél hogy elutazik nemtudom pl egy tengerpartra.. én ott nem érezném magam jól, mert nekem az nem jelent semmit. Nekem az a boldogság amikor a benyomom a cuccot, és érzem az ízét a számban, majd kilövellek a naprendszerbe.. Ezt soha nem fogom tudni elfelejteni, és a világ sivár "természetes" mivolta nem igazán üti meg nálam már a mércét. Meg mennyi esélye van ennek így hogy sikeres lesz? Be kell vallanom nem sok...