Miért írják rá Milka csokira, hogy 100%-ban alpesi tejből készült, holott hozzánk a lengyel sz. Jön, nem pedig az eredeti, igazi finom osztrák Milka csoki?

"Miért reklámozzák Magyarországon"

Te hiszel a reklámoknak és azt kéred számon?

És az is csak feltételezés, hogy nem alpesi tejből készül..

Romlásra hivatkozol? Naponta veszek a boltban 3 hét szavatossági idejű tejet és el is áll addig, akkor?

De nem akarlak hitedben megingatni, nyomokban sem sikerülne.

Ha biztos vagy igazadban, jelentsd be a Fogyasztóvédelemnél megtévesztés címén és akkor itt minden vitát/hozzászólást le lehet zárni, ők meg megütik a bokájukat és kivonhatják a forgalomból.

Ja, hogy úgyis összejátszanak? Ez újabb GyK-s kérdés lehet.

"2-es: ezt arra érted, hogy a magyaroknak jó a sz.. is? Mármint a magyar ízlésre gondolok. "

NEM, hanem egyszerüen a megrendelö (magyar oldalról valamilyen cég) több aromát, több cukrot, kevesebb kakaót, más füszerezést kér bele, adott esetben kevesen tejszínt,ekvesebb kakóvajat, több másféle zsiradékot kér a termékbe, mert szerinte ez a "magyarosabb" íz.

Ez legtöbb esetben az ezelött 50 evvel körüli magyarországi csokiszerüségre hasonlít, és a megrendelö szerint ez kell a magyaroknak.

A gyártó (ez esetben a Milka, de érvényes minden más nyugati élelmiszerre is) azt és úgy gyárt, ahogy a rendelés történt.

Arról nem tehet, hogy a megrendelönek az ízlése "sz..", meg arról sem, hogy idöközben nagyon sok embernek MO-on is a "nyugati" íz tetszene jobban.

Szóval a hiba nem külfölödn van, hanem a megrendelö részéröl történik valami nemnormális dolog.

Nem, ez egyértelmüen a megrendeléstöl függ.

Ez máscsak azért is így van, mert nem sokkal kevesebb így az elöállítás, mint a német/osztrák tipusnál lenne, mert az sokkal nagyobb mennyiségben állítják elö, és minél nagyobb egy-egy cikkböl az elöállított mennyiség, annál olcsóbbra jön ki egy-egy darab ára.

Az hogy nálunk kevésbé finom egy-egy termék vagy épp finomabb az valóban a megrendeléstől függ.

Pl sokkal finomabb a spanyoloknál a nesquik kakaó mint nálunk, de pl a CocaCola (legalábbis az én ízlésemnek) közel s távol a magyar a legfinomabb, legalábbis amelyik országba eddig kóstoltam mindenhol tesznek a pirosba is a cukor mellé plusz édesítőszert, én pedig nem szeretem az édesítőt, anyukám meg egyenesen allergiás rá, ő CocaColából nem is tudja csak a magyart meginni.

Az meg hogy mit írnak rá reklám célból annak sose higgy.

Nem véletlenül van az activiában szinte évről évre más bifidus, hol actrireguralis hol essensis. Emiatt évről megbüntetik érte a Danont, a büntetést röhögve kifizeti, aztán rámond valami más jótékony baktériumot.

De hallottam olyanról is (benfentes info) hogy kozmetikai cég kertészetet hívott fel hogy mi egy növény latin neve, mert hogy amúgy marhára nem lesz a krémbe de ha latinul ráírják akkor az olyan jól cseng, és majd akkor megveszik. Akkoriban még nem volt minden háztartásban internet meg számítógép a naiv nép pedig könnyedén elhitte hogy ha az idegen nyelv akkor az nagyon tudományos, és akkor az biztos valóban nagyon jó.

Ja és Redbul sem ad szárnyakat... :)

NEm vogyik csoki szakértő de inyenc fogyasztónak gondolom magam és szart egyből kiszurom:

A milkára válasz itt van:

[link]

pl németeknél: a minimális kakaótartalom étcsokoládénál 60%, tejcsokoládénál 30%. ellenben a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó leírása alapján az étcsokoládénak nevezhető termékeknek elég 35% kakaó-szárazanyagot tartalmazniuk (a tejcsokoládénak 25%-ot, a számunkra értelmezhetetlen háztartási tejcsokoládénak 20%-ot). tehát ebből következik a két termék nem ugyan az, ők se hülyék jó a kémia.

Tegnap hallottam a Bolgárúrnál elhangzó „alpesi legelők”-et, mint argumentumot az osztrák csoki hú-de-finomságára. Ekkora naivitástól mindig először kicsit röhögő-görcsöt kapok, majd mélységesen elszomorít. A nemlila valóság az, hogy azon a bizonyos alpesi legelőn legelgető tehenek a turisták lelki épülésére kolompolnak, a tájkarbantartást szolgálják, és ha tejelnek, akkor egy biztos: nem az olcsó tömegfogyasztásra szánt végtermékekbe kerül az a tej. A megnövekedett igénynek köszönhetően (legyen olcsó, legyen sok) a termelők kénytelenek lelkiismeretlen termelési eszközökhöz nyúlni, aminek következtében minden cent számít, a megélhetés peremére sodródtak - talán a még olcsó délamerikai szója az „alpesi tejet” „adó” tehén menüje, és nem a legelőn zöldellő fű…

Az egyszerűség kedvéért: katalógusból kiválasztott génállománnyal rendelkező élőlények beszerzése után turbónevelés , majd minden részletében manipulált kizsákmányolás eredménye az a bizonyos „alpesi tej” – az élőlény pedig olyan két év múlva megy a levesbe, ha a profit alábbhagy. Mindezt hightech istállókban, amit soha életükben nem hagyhatnak el, mert az nem szolgálná a célt: az elvakult, igényei kiszolgálása érdekében megtévesztett vak fogyasztók ellátása. Hogy a reklám mit ígér, az más tál tészta. Állatvédők már azt is vehemensen támadják, de a túlerő hatalmas.

Egyelőre marad a két év élet, a hátkefe meg az intelligens istálló melege nekik, míg jobb belátásra nem térünk, és nem hiszünk többé a mikulásban.