Hogy fogadta a családotok (szülők, testvérek), amikor vegetáriánusok lettetek? Hogyan reagáltak rá, milyen megjegyzéseik voltak?

Anyukám jól fogadta, a tágabb család kevésbé (nagyszülők, nagybácsik nagynénik pl. azzal jöttek, hogy ez biztos valami szekta...).

A szűk családban sosem volt emiatt probléma, sőt nem is lepődtek meg hiszen mindig is imádtam az állatokat és sosem igazán szerettem a húst, úgy kellett belém tömni... végülis 13 évesen hagytam vele fel teljesen.

Nos én 32 éves voltam, vállalkozó, önfentartó, így kb semmi közük nem vokt hozzá :)

Néha közös ünnepekkor rosszalják, hogy viszem magamnak a kaját, de anyukám sütiéből azért eszek mindig, legyen benne éppen akármi

Nem vegetáriánus lettem, hanem vegán, ami talán még távolabb áll egy átlagos mindenevőtől. A közvetlen családom jól fogadta, anya igyekszik a családi ebédekkor úgy főzni, hogy nekem is legyen valami kaja, ha nem, akkor szól előre, hogy készüljek külön étellel, de erre ritkán kerül sor. Mindig viszek az ilyen eseményekre növényi alapú desszertet, ami rendre sikert arat :) A vőlegényem -akivel élek- szintén maximálisan támogat, mindig megkóstolja a főztöm (és sosem ízlik neki). Az egyik nagymamám szintén támogat, a másik azt hiszi, hogy vegetáriánus (őt idézve "vegás" vagyok), lisztet nem eszek és el fog múlni. Nem nagyon támogat, de nagyon szeretem, úgyhogy nem tudok rá haragudni, mert csak aggódik értem. Tervezem, hogy jobban elmagyarázom neki az eü vonzatait a dolognak.

A tágabb családom, unokatesók, nagybácsik, nagynénik elég sokat szólnak be az étkezés közben, de ez van. Attól még szeretnek, és én is szeretem őket, bár néha jobban esne, ha csöndben maradnának.