Miért vannak ezek a gondolataim a halállal kapcsolatba? Hogyan tudnék tovább lépni?

Valószínűleg nem akarod látni azt, ahogy lassan leépülnek és szenvednek a szeretteid.

Szerintem valójában nem akarod, hogy meghaljanak, csak akkor megszabadulnál egy bizonyos "tehertől" + lenne miért sajnálni magad és még egy okkal többed lenne öngyilkosnak lenni vagy elzülleni.

Tovább lépni nem tudsz, valamikor be fog következni és keserű meg rossz lesz. Te is meg fogsz halni. Szerintem a legjobb amit tehetsz, hogy nem a halálukkal, hanem az életetekkel foglalkozol.

Aki állandóan a halállal foglalkozik nem ér rá élni!

Nem veszi észre a féltettől feléje áradó szeretetet, nincs ideje szeretni az illetőt.

Az élet halálos betegség, ráadásul a természeti törvények szerint az utódok temetik elődeiket.

.

Élj úgy, hogy apád nap-mint-nap érezze szereteted, te pedig övét.

Nálam régebben szinte minden helyzetben előfordult az, hogy tudtam, hogy ha most ezt és ezt csinálom, akkor az az adott helyzetben a legdurvább következményekkel járhat. egy ember halála, a projekt teljes kudarca, vagy egy emberi kapcsolat végérvényes tönkretétele. Én attól féltem igazán, hogy mindig belegondoltam, hogy ez egyetlen apró mozdulat, vagy csak egy szó volna, és ne adj isten meg is teszem.

De aztán rájöttem hogy hülyeség ezen agyalni, inkább vidáman kell gondolkodni, mert akkor ezek soha nem jutnak eszembe és kész.

Amúgy ez lehet a depresszió bizonyos formája is. A kezelése, pedig viszonylag egyszerű. Nevetés minden mennyiségben. Beszélgess vicces témákról, nézz vígjátékokat, olvass humoros könyveket, járj el szórakozni, de ne azért, mert így kezeled magad, hanem mert te élvezni akarod ezeket. Egyszerűen el fogod felejteni a végén, hogy miért is csinálod. :)