A vonzás törvényét valaki el tudná magyarázni?

"'A gondolataid is csak egy anyaghalmaz szüleményei, ami elég fejlett az információ tárolására, kategorizálásra és felhasználására. Igazából, egy nagyon fejlett számítógéppel is párhuzamba lehetne hozni. A gondolataidnak nincsenek energiái, hogy esne felhőből dinnye! Ha valaki meg azt mondja, hogy "azt hittem marhaság, de belegondoltam és van benne valami"

ez egy ordas nagy baromság ! Az agy nem képes gondolkodni, nem képes képi információt tárólni, csupán kommunikációs eszköz. Mit gondosz, hány emléke van egy ötvenéves embernek? Napi tapasztalatból tudjuk,

hogy emlékezetünk olyan mint, egy háromdimenzuós film. A film képkockákból áll, és

mivel az emlékezést bárhol leállíthatjuk, és bármilyen jelenetet kikockázhatunk,

akárcsak a film esetében, tudjuk, hogy az emlékezés alapegysége az emlékkép, ami

olyan akárcsak egy képkocka a filmen.

A nagyon régi filmeken meglehet sen furcsa a mozgás: valószer tlen, darabos,

komikus. Ennek az az oka, hogy túl kevés képet vetítettek egy másodperc alatt. Némi

kísérletezéssel azonban felfedezték, hogy ha tényleg valószer mozgást akarnak, akkor

egy másodperc alatt 24-25 lépet kell levetíteni. Ez az adat a filmkészítés technikai

oldalának egyik alapaxiómája.

A filmeken látható valószín mozgásból kiindulva tehát megállapíthatjuk, hogy az

ember másodpercenként, körülbelül 24-25 emlékképet rögzít.

Vegyük alapul a 25-öt és számoljunk egy kicsit.

Ez percenként 1500, óránként 90 000, naponta 2 160 000, évente pedig 788 400 000.

Vagyis ötven év alatt 39 milliárd 420 millió emlékkép. Háromdimenziós, színes-szagos

emlékkép.

Nos hol fér el a testben ennyi emlékkép?

Van nekünk 39.5 milliárd emlékképünk, hova tegyük ket?

És mekkora egy emlékkép?

És hogy néz ki, milyen az alakja?

És a legfontosabb kérdés: MI maga egy emlékkép, mint fizikai dolog?

Mekkora a súlya? Milyen a színe? Milyen a h mérséklete? Milyen anyagokból áll? Egy

macska emlékképe úgy néz ki, mint egy macska? Vagy mint egy fénykép? És ha

megnézzük nagyítóval vagy mikroszkóppal, akkor látjuk, hogy egy macska van rajta?

Egy sejtnek- attól függetlenül, hogy a test melyik pontján helyezkedik el és milyen

funkciót lát el- ahhoz hogy m ködni tudjon, rengeteg olyan apró feladatot kell ellátnia,

amelyek függetlenek a sejt elhlyezkedését l és a testben betöltött szerepér l. A sejtnek

táplálkoznia kell, anyagcserét kell folytatnia, osztódnia kell és el kell látnia a feladatát.

A sejtfalnak nem az a feladata, hogy emlékeket tároljon, a sejtmagnak sem, a

kromoszómáknak sem, az enzimeknek sem, a DNS-nek sem, a géneknek sem, és így

tovább.

Tételezzük fel, hogy vannak emlékeket tároló sejtek a testben- még ebben az esetben

is, ezeknek a sejteknek fenn kellene maradniuk, ehhez pedig bizonyos feladatokat el

kell látniuk, attól függetlenül, hogy emlékeket tárolnak.

Nos, hol tárolnák az emlékeket az emlékeket tároló sejtek?

És hogyan?

Hogyan kerül eltárolásra, mondjuk egy doromboló macska emléke?

És hogyan kerül az emlék az emlékeket tároló sejtekbe?

És egy igen fontos kérdés: mi nézi meg az emléket, az emlékeket tároló sejtekben és

hogyan?

Mi megy oda a sejthez és néz bele?

Honnan tudja, hogy egyik vagy másik emlék melyik sejtben található?

Mi az a dolog, ami ott mozog az agyban, számon tartja, hogy melyik emlék melyik

sejtben van, bemegy a sejtekbe, megnézi ezeket az emlékeket, értelmezi ket és

gondolkodik?

Mi csinálja ezt?

Megint csak sejtek, a sejteknek miden eddiginél speciálisabb fajtája?

Amikor ezeket az emlékeket tároló sejtek osztódnak, akkor az emlékek belekódolódnak

a DNS-be?

Hogyan?

Mi módon?

És mi volna a kódja egy doromboló macska emlékképének?

Mi tudna gondolkodni a testben?

A testnek melyik része?

Az agy!- vágják rá a materialista tekintélyek.

És az agynak melyik része?

Mi marad az agyból, miután minden olyan részt kivettünk bel le, amelynek

KIMUTATHATÓAN testi funkciók ellátása a feladata?

A gondolkodáshoz nagyságrendekkel nagyobb kapacitás szükséges, mint az emlékek

tárolására és kezeléséhez, és míg az emlékek tárolása mechanikus, a gondolkodás nem

az. Jó példa erre a számítástechnika, ahol az adatrögzítés és az el hívás semmilyen

nehézségeket nem okoz, míg a mesterséges intelligencia enyhén szólva fejletlen (s t,

egyes kutatók szerint még meg sem született igazán, egyesek szerint pedig nem is

lehetséges).

A materializmusban minden kínos kérdésre az a válasz hogy Az agy nagyon

bonyolult szerv! . Ez a kijelentés tudományosan körülbelül annyit ér, mintha azt

mondanánk, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek! .

Az agy a valóságban (és bizonyíthatóan) a test kommunikációs központja és semmi

más.

A testet kívülr l ér hatások és a testben belül lezajló folyamatok ingerei eljutnak az

agyba, és a testet vezérl minden inger az agyból indul ki és jut el a testben

tetsz legesen bárhová. Mindez nem csak feltevés.

Az agy minden részének pontos funkciója van: vagy információt fogad, vagy

információt küld ki. Az agy ezen kívül nem csinál semmit. Ez az információ nem más,

mint elektromos vagy kémiai jel.

Az agynak nincs olyan része, amelyik képes lenne valamiféle emléket rögzíteni, vagy

tárolni, vagy az emlékeket kezelni, sem információkat felfogni, elemezni, kiértékelni,

mérlegelni, véleményeket kialakítani, tervezni, tanulni és döntéseket hozni.

Az agy kommunikációs szerv, a test kommunikációs központja, amely begy jti a test

minden érzékletét, és amelyen keresztül irányítható a test.

"Ha valaki meg azt mondja, hogy "azt hittem marhaság, de belegondoltam és van benne valami" - az tanuljon fizikát, nem kell diploma, de jusson el egy ledoktorált fizikus szintjére és akkor mondja el ugyanezt. "

Én fizikus vagyok és értem ! Na, most mit csinálsz?

A vonzás törvénye működik, akik azt állítják, hogy nem vagy szándékosan félrevezetnek másokat vagy szimplán tudatlan, nem ismerik a Hermész Triszmegisztoszi tanokat.

A gondolatnak végtelen sebessége van a kozmoszban, ennek köszönhetően tudnak bizonyos emberek telepatikusan kommunikálni. A gondolat a kozmoszban a teremtő erő.

Gondoljatok a parapszichológiára. Telekinézisre, Pszihokinézisre, Prekognícióra, Clairvoyence(tisztánlátás), harmadik szem működésére(tobozmirigy), levitáció, Telepátia. Mind ugyanazt a dolgot támasztja alá.

Azok a gondolatok vonzanak amik negatív vagy pozitív érzéssel töltik el a gondolatot kiadó élőlényt.