Valóban ez lenne a sorsom? Azt hiszem véget akarok vetni az életemnek!

Igen sajnos van ilyen, de emiatt ne légy öngyilkos.Hülye lennél ha végeznél magaddal (már bocs) csak kezdj új életet.

Keress valami kis munkát vegyél albérletet addig amíg nem jön össze annyi hogy kimenj Angliába.De addigis szerintem ez lenne a legtisztább megoldás, mert így a szüleidet sem látnád.

Sose ad fel. Nem az az erős aki képes nagyot ütni hanem aki képes mindig felállni!

"Nincsen lehetetlen,Csak tehetetlen ember,, vagyis bármit elérhetsz ha nagyon szeretnéd és még annyi szép dolog van az életben.

Légy optimista pl.

Mindenek van pozitív oldala még a negatívnak is.

Hát igen néha olyankor látszik meg hogy ki az igaz barát mikor magadon kell segíteni.

Sokszor gondoltam már véget vetésre én is, de tudom, hogy nem tudom megtenni, mert amikor annyira magam alatt vagyok, akkor eszembe jut, hogy még azért a vég előtt pár dolgot kipróbálok/megteszek amit nem mertem addig, és... Na és akkor végiggondolva, hogy egyelőre nincs vég, mert van pár dolgom, akkor hirtelen jó kedvem lesz és újult erővel indulok újra küzdeni..

Már én ilyet nem is mondok, hogy véget akarok vetni az életemnek. Pedig most is okom volna rá.

Semmi jó nincs az életemben. 34 éves vagyok és nő. Diplomával, időtlen idők óta munka nélkül. Nincsenek ismerőseim, akik tudnának munkát. A barátaim tudják, hogy nincs munkám, de sosem gondolkodtak azon, hogy saját munkahelyükön vagy partnercégeknél megkérdezzék, volna-e munka számomra. Sőt egyik "barát" még mesélte is, hogy náluk pont keresnek valakit, de nekem azt nem javasolja, mert így-meg úgy. (Egy irigy csaj, nála magasabb beosztású lett volna az új kolléga, engem pedig nem szívesen látott volna úgy...) Hát barátaim mondhatni nincsenek. Párom sincs. Amíg nincs munkám nem is keresek, mert félek, hogy emiatt inkább továbbállnának valami sikeres üzletasszonyt keresni, mint engem vigasztalni.

A telefonom sose cseng, nem keres senki, csak ha esetleg segíteni kell valakinek, na akkor igen. teljesen egyedül kell túlélnem a kínok kínját. Néha már sírni sem tudok.

Viszont tudom, hogy azért vannak szép dolgok a Földön, főleg így tavasszal, ha kék az ég, és virágoznak a fák. És ez még sok-sok éven át fog ismétlődni. Most még én ezt nem élvezhetem nyugalommal, de a remény azért éltet! Elképzelem, hogy talán jövő ilyenkorra már lesz munkám és talán kereshetem a társam. És ha megtaláltam, talán még egyszer családom is lehetne. Ez a remény az egyetlen, ami erőt ad, hogy elviseljem a mostani semmit. Próbáld ki te is! Jobbat nem tudok javasolni innen a gödörből, hisz nem látok ki belőle, de hátha ez segít! Most nevethetnékem támadt az előbbi mondatomon, annyira vicces így szószerint elképzelve!

Fel a fejjel, van még miért élnünk, ez biztos!