Próbáltatok már belegondolni, hogy a lélek létezése elég paradox és részleteiben megdőlni látszik? Az okfejtés lent. (nem akarok provokatív lenni, csak szeretném, ha ezeken mindenki elgondolkozna)

Most nem, de általában szoktam nyitottat játszani, mert érdekel a más nézetű emberek véleménye, aztán pedig feldobva nekem a magas labdát valahogy nem bírom megállni, hogy bekérdezzek. :)

Aztán pedig ha normálisan megmagyarázzák, akkor ok. Például Jehova tanúinál szépen levezettem, hogy tök felesleges nekik téríteni, mivel úgyis minden valamirevaló ember a földi halhatatlanságba jut a feltámadáskor, a bűnözőknél pedig csak elenyésző sikert tudnak elérni, így közel sem éri meg az energiát.

Pár egyik felet sem meggyőző állítás után valaki beírta, hogy Jézus ezt adta nekik parancsba egy bibliai részben. Erre mondtam azt, hogy ez teljesen meggyőzött, mert ők a Biblia tanítását követik, és ha ez a parancs, akkor teljesen érthető az igyekeztük.

Ezek a viták nem feleslegesek teljesen, bár tényleg sokszor nincs végük. Azért egy kis plusz ismeretet szerez az ember, és ez mindenképp hasznos. Ezek mellett én ezeket marhára élvezem. :)

Nagyon érdekes a kérdésed, hogy mégis mi a jó ebben, hogy itt szaporodunk, mi célt szolgál ez egyáltalán.

Erre csak úgy kigondoltam egy elméletet jókedvemben még régebben:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

Amúgy az élet szerintem nem rossz attól, hogy küzdeni kell, és csak az éli meg szenvedésként, aki nem sikeres, és még kiutat sem lát ebből. Szerintem ezt te sem gondoltad teljesen komolyan, mert akkor már a temetőben feküdnél.

Kicsit tudományosabban az abiogenezis során azok a molekulák maradtak fent elméletileg, amelyek életképesebbek voltak, és tudták reprodukálni önmagukat. Ezekből lettek a sejtek. A többsejtes szerveződéseknél is csak azok maradtak fent, amik szaporodtak. Ez már a bonyolultabbaknál egy fajfenttartási ösztönné alakult, egyfajta hormonális érzelemmé. A halál pedig az élet velejárója, egyfajta megközelítésből ha nem a természetes öregség végez az emberrel, akkor a rák, de ezt most hosszú és bonyolult lenne kifejteni.

Ez még nem válasz teljesen a kérdésedre, annyit lehet mondani, hogy így alakult. Ha ennek van valami magasabbrendű értelme, akkor azt senki se tudja, bár lehet, hogy a linkelt kérdésemnél pont beletrafáltam. :)

Én amikor exbarátnőmnek azt mondtam, hogy szeretem, akkor természetesen hozzátettem, hogy ezek csupán kémiai folyamatok az egészséges utódnevelés céljáért. :D

Na ne hülyéskedjünk, a lényeg, hogy mi is emberek vagyunk, ugyanúgy érzünk, csak tudjuk az érzések mivoltját, akár haragszunk, bosszúra éhezünk, vagy szeretünk valakit. Semmi mást nem kell belemagyarázni, a biológia a kémiával karöltve ezeket meg tudja magyarázni, felesleges keresni bármi mást.

Igazából minden logikus az ok-okozati következtetéseket tekintve, max nem tudjuk a miértjét. A női gondolkodásnak is van logikája, de azt pszichésen kell megvizsgálni, és nem az alapvetően jónak tartott gondolkodás szemszögéből.

A férfi mellbimbó sem tűnik nálunk logikusnak, hiszen nem használjuk semmire. Viszont szerintem egy nő sem lenne szívesen egy mellbimbó nélküli emberrel a megismerés folyamán, tehát a mellbimbó fennmaradt.

16-os:

Mi két külön dologról beszélünk, legelőször akartam is írni, mert azért mégis kapcsolódik a kettő egymáshoz, de feleslegesnek tartottam ezt kifejteni, mivel én az evolúciós fennmaradásáról beszéltem ennek a résznek, te pedig az alapvető kifejlődéséről.

17-es:

Most mondhatnám, hogy nem győztél meg, de amíg nem próbáltam ki az efajta meditációt, addig igazából véleményt se tudok mondani, de szerintem túl van kicsit misztifikálva a gondolatod.