Szerintetek miért nem emlékszünk semmire előző életek, stb. kapcsán?

Túl zavaros ez a téma...lehetetlen racionális választ adni rá, én is sokszor gondolkodok ezen, de nem jut sehova sem egyik elmélet sem.

Nézz erről tudományos videókat, ők is csak a sötétben tapogatoznak...a hívők meg amúgy teljesen más véleményen vannak ezzel. Elragadtatás/újjá születés/új világ/ örök élet stb.

Többször kifejtettem már, és tudom, hogy mindig nagyon népszerűtlen a válasz. Én azt nem értem, hogy ti miért akarnátok ezt annyira tudni. Ennek a tudásnak elképesztő súlya lenne. Már kisgyermekkortól kezdve úgy nőni fel, hogy neked ki kell javítanod a nők felé gyakorolt erőszakos viselkedésed mondjuk...

De tényleg, egyszer elmondhatnátok, hogy ezt hogyan képzelitek el, hogy tudom a programot, a miérteket, de nem szakadok bele. Így is sok a depressziós, egyéb személyiségzavaros ember, csak még több lenne.

Tiszta lappal kezded az életed, úgy alakítod, ahogy neked tetszik, ezt kapod a felsőbb erőtől. Lehetőséged van egy szerinted jó életet leélni. Anélkül teheted ezt, hogy az előző személyiséged problémáinak súlya nyomná a vállad.

Hol igazságtalan ez? Miért kell egyáltalán egy ilyen dolgot felcímkézni azzal, hogy igazságos vagy igazságtalan? Ez van, ez egy törvény, az energia nem vész el, csak átalakul. A test halála után idővel egy másik testé lesz a mozgató energia, a léleknek nevezett dolog. Elhagyja az előző emlékeit, tudását, és egy másik személy mozgatója lesz. Szerintem itt csak ennyiről van szó, de bőven befér ez egy jóságos istenképbe is.

#2 vagyok.

Tegyük fel a karma a te elképzelésed szerint működik. Cipeled a súlyt a mostani életedben, mint ismétlődő történéseket, amiket meg kell tanulnod kezelni, vagy kilépni belőlük. Te meg arról beszélsz, hogy ezt cipelni kéne az emlékeinkben is. Hogyan küzdenél meg vele, hogy gázkamrába tetettél ártatlan embereket? Jobb lenne, ha tudnád, hogy ezért születtél zsidó családba? Nem szorongnál, hogy szembe jön veled valamelyik áldozatod családja, vagy egyenesen egy általad traumatizált családba születtél? Vagy még rosszabb, teljesen meghasadnál, mert van benned egy régi személyiség, emlékek, amivel már nem kéne egyetértened, de mégis érzed, hogy te vagy, sokkal nehezebb lenne újat, jobbat építeni helyette.

Ez nem ugyanaz, mintha terapeutához/sámánhoz mennél hipnózisra, és egyszerre egy emléket feltárnátok, megbeszélnétek.

De azt még hozzátenném, hogy ez az értelmezés szerintem fals. A karma úgy, ahogy te leírod nem ugrik egyik életről a másikra. Nincs büntető, jutalmazó jellege, nem akar tanítgatni, súlyt helyezni meg végképp nem. Szerintem tiszta lap van, lehetőség, mert még senki nem tudta bizonyítani az ellenkezőjét.

A "honnan veszed" című mondatod meg tartsd meg magadnak, mert ebben a témában bárki bárkinek írogathat ilyet. Nem tudományos videót meg magyarázatot kértél, hanem véleményt. Szóval onnan veszem.

Ki kódolja belém? Mert ez is egy sokat ismételgetett mondat, de nem ér semmit, ha nem lehet megnevezni a cselekvőt.

Nem kell mindent felcímkézni. Pont ez a problémánk, hogy minden felett ítélkezni akarunk, még a természet felett is.

Korai teremtésekben - galaxisunk közepéhez közelebb- még nem volt beiktatva a "felejtés fátyla".

Emlékeztek minden korábbi életükre, tudatosan szabályozni tudták a fizikai test értékeit, mint pl vérnyomá, szívverés, és a fájdalom csak egy jelzés, ami mentálisan kikapcsolható, ha elérte célját.

Amikor a test elfáradt, vagy súlyosan sérült, akkor kiléptek belőle, és egy következő leszületésben folytatták. Az álmok funkciója is más volt itt, tanítást kaptak általa fejlettebb pozitív szellemi entitásoktól.

Azonban ez egy nagyon biztonságos, paradicsomi körülmények közötti életet jelentett, ami nagyon alacsony motivációval bírt a fejlődésre, a kutatásra, a keresésre. Tudatában voltak hogy bármennyi idejük van, és egy nagyon szeretetteljes "bőlcsőben" élik kényelmes biztonságos életüket.

Ezért a Logosz kidolgozott egy koncepciót a tudattalan és a tudatos elme elválasztására, mind az emlékezés, mind a testi szabályozó folyamatok egy részének az "elvételére".

Így beiktatásra került a fátyol, és így egy sokkal nehezebb, azonban sokkal dinamikusabb tapasztalatszerzésre kaptunk lehetőséget.

Nálunk az álmok a tudattalan ventilációja, azonban egy csatorna is, amivel a tudattalanunk szubjektív üzeneteket, jelzéseket, sugallatokat tud a tudatos elménknek küldeni.

Sok lehetőség van a fátyol áttörésére, ebben nagyon kreatívan keresünk és találunk módszereket.

Néha olyan is van, hogy korai életszakaszban egyszerűen csak emlékeznek korábbi életekre, mások áthoznak olyan hajlamokat, testi sérülés árnyékokat amik a keresésre inspirálják az egyént.

A mi teremtésünk egy nagyon életteli, színes teremtés, rengeteg lehetőséget tesz lehetővé hogy valaki a pozitív vagy negatív irányba sarkosulva fejlődhessen.