Miért van ennyi szenvedés a világon? Miért hiszik az emberek hogy alanyi jogon mindenféle ideális emberi viszony jár nekik?

Sokat járok ide de hullámokban és dühítenek bizonyos kérdések. Általában azok, amelyek arról szólnak hogy hjajj én (az aktuális kérdező) de boldogtalan vagyok egy (család) vagy több (munkahely vagy család) ember miatt (családba értsük most bele a szerelmi partnert is).

Oszt aruljátok már el, miért hiszik azt az emberek, TÉVESEN, hogy nekik jár egy ideális viselkedesű anyuka/apuka/anyós/após/ nagymama/nagypapa/ férj/feleség/gyerek/munkahelyi közeg/stb? Ez szerintem rendkívül furcsa. miért hiszik azt az emberek, hogy alanyi jogon jár nekik a boldogság nem értem!? Azért tenni kell. Nem lenne könnyebb venni egy levegőt és azt mondani magának hogY ok pl 19 éves vagyok a szüleim nem engednek továbbtanulni hogy azt mondja magának hogy nem jár alanyi jogon h tökéletes szüleim legyenek sajnos nem jött össze de mivel ez van, nem fogok ide a gyakkerdesek.hura kiírni ezzel kapcsolatban ötven kérdést ahol leírom hogy én ötvenszer próbáltam velük megbeszélni és undok módon szoba se álltak velem, és én ettől úgy szenvedek; hanem megsporolva akar több hónapos eroltetest az idealizmus jegyében , elfogadom hogy nekem ez nem jár És tovabblepek. Elkezdek cselekedni, félretenni ha kell akkor titokban, például egy gombóc fagyit veszek és nem kettőt. De akkor a magam ura vagyok, miközben a szüleimet nem tudom megvaltoztatni. Így mindenki boldog, de főleg eredményes. Míg ha sokat pampogok hogy márpedig ti rossz szülők vagytok csak meg rosszabb lesz a helyzetem. Ez csak egy példa volt.

Nem lenne egyszerűbb elfogadni? Igaz, ehhez határtalan önbizalom kell, de miért nincsen!?