Szerintetek a "szellemeknek" rosszul esik hogy így hívjuk őket?

Az előző véleményével egyet értek. A tisztelet, illetve az a mód, ahogy viszonyulsz valakihez, a lényeg, s nem az hogy hogyan hívod.

Hiszen tudjuk, tegezve is lehet tisztelettel beszélni valakivel, s magázva is lehet tiszteletlenül, noha ez utóbbiról gondolnánk, hogy a tisztelet megadásának egyik módja.

A lélek, aki valójában vagy. Aki újra és újra testet ölt, s újra és újra felvesz egy, az adott testhez kapcsolódó személyiséget, majd a test halála után magába építi azt. A szellem maga ez a személyiség. Úgy is mondhatnám, a lélek a bélyeggyűjtemény, a szellem a bélyeg benne. Szigorú értelemben. Valójában annyit tesz csak, mintha fekete bőrűnek vagy négernek neveznénk valakit. Tehát inkább a megszólításhoz társított érzelem a lényeg.

S végül: ha konkrétan az elhunyt szeretettedet szólítod, őrá a szellem az igazabb elnevezés, ha azt az isteni egységet, aki ő valójában, akkor a lélek a megfelelőbb.