Lányok! Mi a véleményetek arról ha a pasi 22éves és még szűz, illetve nem volt még barátnője sem és még az első csók sem volt meg. Teljesen tapasztalatlan a nők terén. Kort és nemet is kérnék. Mit tegyen? 22/F

Kontaktlencse? Ezzel most szopatsz?

A haverom a legnagyobb alfahím az osztályban, és három éve hord kontaktlencsét. Valahogy mindenki lesz@rja, ha egyáltalán észreveszik.

Szerintem még mindig jobb, mint egy szemüveg.

Azt nem tudom elmondani, hogy van féllábú haverom is, aki nagyon csajozós, úgyhogy te az egyetlen látó szemeddel ne szólj semmit, de ezek egy kedves, normális lánynál előnyt is jelenthet.

Ezzel én is pontosan ugyan így vagyok kedves Kérdező, pedig én még néhány évvel idősebb is vagyok nálad.

Semmilyen testi, vagy egyéb hibám nincs. A természetem se kiállhatatlan. Azt se mondhatnám, hogy kimondottan ronda lennék. De nem is az a kigyúrt macsó típus, inkább átlagosnak mondanám magamat.

Az se igaz, hogy nem szoktam csajozni, mert szoktam, csak valami miatt sorozatosan pofára ejtenek amióta az eszemet tudom. Mikor kifaggatom a delikvenseket, hogy mi a gond velem, soha nem mondanak egyértelmű és egyhangú indokot. Nem mondják, hogy külsőre lennék visszataszító, vagy hogy hülyén viselkedek, vagy hülyeségeket beszélek, vagy ilyesmik. Szóval szerintem ezen a téren nagy gáz nem lehet.

Mondjuk az igaz, hogy én is inkább visszahúzódóbb típus vagyok. Mármint úgy értem, hogy viszonylag nehezen elegyedek beszélgetésbe számomra teljesen idegenekkel. Megnyílni igazán csak annak tudok, akit már elég jól és rég óta ismerek. Az igaz, hogy akkor sem folyik belőlem a rizsa órákon keresztül a semmiről, de szerintem ez nem kimondottam rossz tulajdonság.

Ezzel együtt viszonylag sok barátom van, köztük lányok is. Ők sem mondták soha, hogy a külső-belső tulajdonságaimmal bármilyen hatalmas gáz lenne.

Szóval, hogy mért van ez, azt nem tudom... Talán a körülmények miatt?

Az egyetemen eléggé hogy is mondjam... céltudatos, hajtós voltam. Kaptam elég sok díjat, megjelentek nemzetközi folyóiratokban cikkeim. A tanulmányi eredményeim is jók voltak, többször voltam kitűnő és évfolyamelső a mások által is az egyik legnehezebbnek vélt szakon. Na, de végül is ezzel nem magamat akarom fényezni, csak azt akarom mondani, hogy rengeteg időt energiát fektettem a tanulásba. Volt, hogy pénteken reggel 9-re bementem az egyetemre és másnap, szombaton reggel olyan 7 körül értem haza. Egész éjjel bent voltam egy laborban és dolgoztam.

Hétvégén pedig ingáztam haza. Oda-vissza 500km-t minden héten. Már ez is önmagában iszonyú fárasztó. Mikor otthon voltam, mindig úgy éreztem, hogy alig telte el pár óra péntek estétől vasárnap délig és már megint mehetek vissza.

Éppen ezért talán nem lehet azon csodálkozni, hogy hosszú évekig sem időm, sem energiám nem lett volna egy komolyabb kapcsolatot kiépíteni. Persze, azért néha-néha voltak ez idő alatt is próbálkozásaim, de azokkal ugyan úgy jártam, mint ahogy fentebb írtam.

Most meg az egyetem után, teljes káosz és bizonytalanság az életem. Nem tudok előre tervezni és ez a bizonytalanság nagyon kiborító és nyomasztó tud lenni. Azt se tudom, hogy egy hét vagy egy hónap, netán egy év múlva mi lesz velem és hol leszek.

Az egyetem után hazaköltöztem Bp-ről egy vidéki 200e-s városba. Tehát azért ez sem egy kis falu. Most meg különösen nem, ha valakinek mond valamit az EKF rövidítés.

Szóval munkám nincs már nagyon rég óta. Nem vesznek fel sehová. Elküldtem mindenhova ezer önéletrajzot, néha behívnak interjúkra, aztán kapok egy e-mailt, amiben tájékoztatnak, hogy az állást idő közben betöltötték. De még ez a jobbik eset, mert van hogy válaszra se méltatnak.

Ez nagyon elkeserítő és idegölő tud lenni. Aki már volt hasonló helyzetben, tudja hogy miről beszélek. Én pont ebben az időszakomban értettem meg, hogy mért van ennyi alkoholista, meg drogos ebben az országban. Hála istennek, hogy én ott még nem tartok. Még van némi tartalékom kitartásból, aztán csak lesz valami...

Budapestre visszaköltözhetnék, ha akarnék. Ott esetleg talán hamarabb akadna valami munkám diplomás minimálbérért. Csak egyszerűen hányingeren van attól a gondolattól is, hogy nyugdíjas koromig oda kényszerüljek. Ahol kosz van, mocsok van, büdös van, minden tele van hajléktalanokkal és cigányokkal, részegekkel. A külvárosi részek tele vannak jellemzően hasonló primitív proli népségekkel. (Tisztelet a kivételnek persze és senkit nem akarok megsérteni, de nekem ez az általános tapasztalatom.)

A másik dolog, hogy azért sem rajongom az ötletélt, mert a nővéremmel kellene összezárva laknom egy panel lyukban. A nővéremmel sem vagyunk éppen puszipajtások. De leginkább az zavarna, hogy nem akarok életem végéig vele lakni. Inkább egy saját életet szeretnék végre.

Éppen ebben az egyelőre kilátástalannak tűnő helyzetben megint csak semmi kedvem csajozni. Nagyon nem mondhatnám, hogy vidám az életem és minden rózsás körülöttem.

Lehet, hogy maradi a felfogásom, de először szeretnék egy önálló saját életet és azután egy barátnőt, komolyabb kapcsolatot, stb-t. De hogy ez mikor fog eljönni az megint csak a bizonytalanság.

És a bizonytalanságra én képtelen vagyok építeni.

Ha valaki tudja, hogy mi a megoldás erre, az szóljon! Nekem egyelőre az a taktikán hogy várok, hogy valamilyen irányba végre dőljön el az életem és azután tudok továbblépni, tervezni.

Mi az hogy ideje lenne, hol élt eddig?? Ez baromság!! "Kedves kommentelő" jössz Te ahhoz hogy számon kérj rajta bármit is???

Akkor van itt az ideje amikor ő úgy érzi nem amikor egy jöttment azt mondja!!

Én azt mondom ne mások véleménye szerint élj. Le kell sz*rni mit gondolnak mások, nem másoknak élsz hanem magadnak! Ha szeretnél csajozni csajozz de ne legyél olyen bunkó tapló amilyenek manapság vannak.

Én személy szerint nagyon örülnék egy 22 éves szűz pasinak, de sajna lehetetlen találni és már felfordul a gyomrom a mai fiatalok fűvel-fával viselkedésétől pedig én sem vagyok sokkal öregebb! Két komoly kapcsolatom volt eddig és 0 kalandom. Nálam minél kezdőbb valaki annál jobb. Szóba sem állnék olyan pasival akinek több tucat csaja volt minden buliban éppen más. Undorító!! Inkább egy 30 évesen szűz mint egy 18-22 éves Casanova! 23/L

Minden pasi ezen panaszkodik, hogy sorozatban pofára ejtik a csajok. Vagy mindig rossz alanyt fogtok ki, vagy Ti csináltok valamit nagyon rosszul!! Ha túl magas a mérce persze, hogy elhajtanak hacsak nem tömöttbukszás macsók vagytok!

De próbálkozni kell mert vannak rendes lányok is! Mint pl én. :) A macsóktól hányok, a külső másodlagos csak legyen jó szíve, lelke az illetőnek. Ez sokkal fontosabb.

Jaj Drágám! Nem azt mondom, hogy mindez menő, de valamiért sosem értettem, hogy miért lenne gáz? Emberek vagyunk, különbözőek, nem lehet mindenki 17 évesen Casanova.

Szerintem nem késtél le semmiről, fiatal vagy még.

Amit tenned kell, az a tökösítés. Próbáld meg valahogy felturbózni magad külsőleg-belsőleg. Légy nyitott, kedves, mosolygós és bizakodó.

Sajnos erre tuti módszer nincs.

24/n