Akik 30 évesen is otthon élnek, hogy hozták ezt össze?

Ma azért nem sokan tehetik meg, hogy saját házat vagy saját lakást vesznek 30 éves korukra. Mert nem teheti meg mindenki! És nem mindenki olyan szerencsés , hogy havi több mint 500-at keressen.

Ahogy nagyon sokan , ugyanúgy én is örököltem pénzt nagyszülők házából.

Abból vettem egy lakást, barátnőmmel ott is éltünk majdnem 5 évig, szépen rendbe is hoztuk.

De elváltak útjaink.

Ez után hazaköltöztem s családi házba, tesó fater senki nem él csak anyám, így egy viszonylag nagy csládi házban nincs probléma.

És a lakás ki van adva albérletbe.

Amikor meghallják tőlem a nők, hogy otthon élnek anyámmal, egyből pápá és meg sem hallgatják azt, hogy miért!

Ha lenne ismét egy kapcsolatom ami komolyra fordulna akkor idővel megint visszamennénk vele a lakásba.

De volt olyan időszakom is, amikor még nem volt saját lakásom, szintén otthon laktam, és amikor lett egy normális kapcsolatom elmentünk közösen albérletbe.

Egyedül semmi értelmét nem láttam!!!

De az emberek sajnos nagyon korán ítélkeznek.

És sajnos te is elég lenéző és hirtelen ítélkező vagy kérdező.

Emlékeztetnélek, hogy a magyar átlagfizetés 100-150 ezer nettó között mozog.

De egyébként a mi konkrét sztorink:

Nálunk párom volt az, aki 30 évesen mikor megismerkedtünk még otthon élt. Illetve inkább azt mondanám, hogy újra otthon élt mert korábban elköltözött már az akkori párjával. Ugyan nem Pest, de nagyváros ahol bármilyen értelmes albérlet 90 ezer + rezsinél kezdődik és összeteheted a kezed ha van hűtő meg mikró ennyiért. Az oka nagyon egyszerű volt, techikum után dolgozott egy kicsit, majd elkezdett egyetemen egy szakot egy másik városban ami egyáltalán nem jött be neki, a tanárok szívóztak mindenkivel, mivel tanárhiány volt kirúgatni sem lehetett őket. 3 félév után rájött, hogy nem tudja elvégezni, visszajött ebbe a városba tanulni. Ő is dolgozott folyamatosan, ez lett a veszte is. Nehéz a suli-munka kombót összeegyeztetni, nem is sikerült neki. Okosan inkább a munkát választotta és csúszott az egyetemen. Meg közben csinált ezer mást, hallgatói önkormányzat, konferenciák, szakmai versenyek stb. Ezek miatt viszont itt is elkezdtek vele szívózni az oktatók, de szépen lassan sikerült leváltatni őket. Mivel felnőtt ember nem volt az az isten, hogy a szüleitől kérjen pénzt az egyetemre, mindent maga fizetett (főleg hogy a szülei sem engedhették volna ezt meg maguknak). Hogyha 3 havonta ki kell csengetni 2-300 ezret az azért egy alulfizetett diákmelóból igen csak kizárja a megtakarítást. Szóval így a szüleivel élt. Mire sikerült neki megtalálni az egyensúlyt a munka és egyetem között addigra már ott volt majdnem 30 éves. De ahogy lediplomázott a munkatapasztalata miatt már kapott is egy 300 nettós munkát, első fizu után költözött is.

Én a saját részemről örülhetek, mert az egyetem első 3 félévét amíg nem tudtam eleget az óráim miatt dolgozni kifizették a szüleim. (Egyébként 16 éves korom óta dolgozom.) És ez a nem mindegy. Hogyha valakinek a sulira nem tudják a szülei kicsengetni félévente a százezreket akkor bizony el kell neki menni dolgozni. De ha már annyit dolgozik, hogy megkeresse rá a pénzt akkor biztos lehetsz benne, hogy csúszni fog az egyetemen. Még én is csúsztam egy félévet pedig csak részmunkaidőben dolgoztam. Amikor párom elköltözött pár hónappal később csatlakoztam amikor én végeztem. De egyedül nem tudtam volna. Nem kerestem akkor sem rosszul pályakezdőként, de az kizárt volt, hogy 130 megy a lakhatásomra, mondjuk 50 a kajára és marad 20 ezer forintom élni. Így, hogy ketten voltunk könnyű volt, de akinek nincs párja az egyszerűen egy diplomás fizetésből sem tudja ezt megoldani. És igen, mi diplomások vagyunk. Elképzelni nem tudom hogyan tudna különköltözni valaki akinek alacsonyabb a végzettsége és fele ennyit keres.

Aki pedig saját lakást vagy házat vesz az egyszerűen csak hülye. Tudod kinek hiányzik fiatalon a röghöz kötés, hogy ott maradjak a szarban ahol a legközelebbi jól fizető munkahely 100 km-re van. Ha kapok egy jó állást egy másik városban adhatom el a házat vagy egyszerűen nem tudom elvállalni. Aki ezt bevállalja az egyszerűen csak magával cseszik ki. Nem véletlen, hogy gazdagabb, felvilágosult országokban mindenki albérletben lakik.

A hitelről meg annyit, hogy értelmes embereknél a gazdagok privilégiuma. Az egy dolog, hogy mondjuk egy 300 ezres fizuval tudod éppen fizetni, csak megint felhívnám a figyelmedet, hogy az emberek többsége ennek a felét sem keresi meg!! Az emberek nagy többsége nem engedheti meg magának, hogy havi 40-50 ezres törlesztőt fizessen. Akit anyuci apuci nem támogat anyagilag és mondjuk a szíve után ment és olyan végzettséget választott ami boldoggá teszi de nem keres vele fél milliót annak nem lesz egyszerű.

Ha a lakás negyede 6M, akkor 18M Ft a saját tőke, amit 10 év alatt hoztál össze. Ez évente 1.8M Ft, havonta 150e.

Sokan ennyit kapnak nettóban, az ország keleti felén. Én diplomával keresek 180-at. Dolgoznék én is havi nettó 300-ért 10 évig, de a legtöbb cégnél ha egy 22 éves ennyit kér, kb. kiröhögik...