Hogyan lépjek túl a múlt sérelmein? Hogyan adhatnám meg az emberek felé a bizalmat? Hogyan tudnék valakit megtartani hosszútávon a közelemben hogy ne érezzem azt hogy hiányzik a megszokott egyedüllét?

Volt egy 6,5 éves kapcsolatom amiből fél évet menyasszony voltam, de az egész kapcsolat hazugságra épült, és meg is csalt exem nem 1x, míg végül el nem hagyott egy nála 12 évvel fiatalabb lányért. A csaj volt akkor 20 éves, exem pedig 32... Másfél éve nincsen párom, mióta ő kilépett az életemből. Azzal hogy lapátra tett hálás vagyok neki, mert mérgező volt a kapcsolatunk, tudtam is de a megszokás összetartott, és képtelen voltam kilépni. Plusz buta voltam hogy hittem benne és harcoltam a kapcsolatunkért minden egyes nap hogy megfog változni és helyre jön a kapcsolatunk. 3 hónappal a szakítás után más városba költöztem egyedül, 170 km-re. Mellette csak egy helyben toporogtam. Ebben a másfél évben az első fél évben nyitni is képtelen voltam más férfiak felé. Örültem hogy végre szingli vagyok, úgymond meggyászoltam a szakítást. Időt adtam magamnak hogy újra helyre álljak lelkileg. Fél év eltelte után randizni kezdtem de egyik sem volt említésre méltó. Vmi bökkenő mindig volt, ugyanakkor nem is bántam, mert nem éreztem azt egyszer sem hogy készen állok egy új kapcsolatra. Annyira megszoktam már hogy egyedül vagyok. Továbbá exem annyira megtépázta a szívemet/lelkemet hogy idő mire vki felé kialakul a bizalmam, idő mire nem kételkedek benne. Most végre kezd egy kapcsolatom alakulni, remélem ezúttal sikerrel járok. 27/N