Neked mennyire tetszik, ha a másik nagyon alaposan kiismer?

Én nem szeretem az ilyen elemezgetős embereket. Nem azért, mert félek, egyszerűen kiábrándító, amit csinálnak. Mikor egyetlen egy dologból (pl a hajam színe) olyan következtetéseket vonnak le, ami egyáltalán nem én vagyok, majd váltig állítják, hogy ők x idő (max hetek) után jobban ismernek, mint én magamat, akkor magyarázkodni sincs kedvem, legyintek, rájuk hagyom és otthagyom őket a francba. Nem vagyok kíváncsi arra, hogy félremagyarázzanak.

Rövidke ideig, de dolgoztam a szakmában (pszichológusgasszisztensként - aztán rájöttem, hogy az emberközeli munka nem az én világom), úgy gondolom, hogy amit te felvázoltál, az nem reális. Még egy jól képzett szakember sem mentalista. És a mentalistákban eleve nehéz hinnem. Szóval minden ilyen próbálkozás inkább komikus és hitelét veszti, mintsem értékelhető következtetésekhez vezet...

Nem szeretem, ha elemezgetnek kérés nélkül egyébként sem. Az megvan, hogy ez eredendően nem egy egyenrangú szituáció, szemben azzal, amilyennek egy kapcsolatnak kellene lennie? Tehaa másik automatikusan, kéretlenül lenyom, pontosabban nagyító alá nyom. Ez ellenszenves

Egy ember volt aki képes volt erre, de őt évekig ismertem. A legjobb barátnőm volt. Azóta sincs még egy olyan ember aki annyi mindent tud rólam, mint ő tudott. Kb a következő lépésemet látta mindig előre. Tudta, hogy mire mit fogok mondani, vagy tenni, stb.

Ha valaki a semmiből tudna rólam ilyeneket megrèmülnèk. Van 1-2 dolgom amiről nem sok ember tud.

Ha valaki pszichológus, vagy ezen a szakterületen van, nagyon mély ismeretei vannak az emberi pszichológiáról és amolyan “szakmai ártalomként” képes így belém látni, azt megérteném.

Ha valaki nem ilyen, akkor amúgy nem értemém, hogy miért analizálgat engem, mi a célja ezzel vagy mire jó ez? Ha nem az általános pszichológiai elméletek foglalkoztatják, hanem valamiért rám van akadva, s én foglalkoztatom őt ilyen különösen, az már ijesztő.

#6

Egy pszichologus viszont meg nem csinàlna ilyet.