Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha egy barátod tanácsot kérne, hogy elhagyja-e az asszonyt egy új nőért, te mit mondanál?
Én nem szívesen szólok bele ebbe, de főiskola óta nagyon jó barátok vagyunk, meg tudom érteni, hogy tanácsra van szüksége.
A feleségét is a főiskolán ismerte meg, több évnyi együttjárás után házasodtak össze. Ennek kb 10 éve. A házasságuk átlagos.
Most a munkahelyén megismert egy fiatalabb lányt, és teljesen meg van őrülve érte. Bent minden percet együtt töltenek, a lány is odáig van a barátomért, a kollégáik is látják, hogy valami van köztük.
Azt hiszem, ilyesmit a felesége iránt sosem érzett, és pont ez zavarja meg. Hiába szereti a feleségét, fájdalmat nem akar neki okozni, de azt mondja, amit ez iránt a kolléganője iránt érez, olyat még soha nem érzett, és úgy fekszik, úgy kel, hogy ennek a lánynak az arca van előtte, és ha álmodozik, akkor a kolleginával sétál a tengerparton, nem az asszonnyal.
Nem történt köztük semmi még, de forr a levegő. Az én drága barátom úgy tűnik szerelmes. A lány - ő így hívja - nem gyerek, korban egyébként stimmelnek, tehát nem egy kis 20 éves fruska. Határozott, céltudatos, nagyon humoros, igazi egyéniség. A feleség egy dekoratív, de csendes, visszafogott, unalmas nő. A házasságukat is ezekkel a szavakkal tudnám leírni. Megvannak, de semmi különös, nem az igazi. Viszont egy évtizednél is több, amióta kitartanak egymás mellett. Emlékszem, a fősulin is egy csendes pár voltak, sosem voltak nagy szerelmi akcióik, de veszekedéseik sem, már akkor oylanok voltak, mint akik ezer éve együtt vannak.
És mi lesz, ha azt tanácsolom, hogy vágjon bele, telán élete lehetőségét mulasztja el, aztán az új csajjal meg mégsem jön össze? Lehet, hogy élete nagy szerelme lesz, és jövőre már hármasban karácsonyoznak.
De lehet, hogy már az idei karácsonyt sem töltik együtt, és a barátom emiatt elveszíti a feleségét?
Én mondtam, hogy nem dönthetek helyette, mert nem akarom, hogy engem hibáztasson. De segíteni akarok neki, viszont sosem voltam ilyen helyzetben, nem vagyok nős, soha nem is voltam, így azt sem tudom, én mit tennék.
Az egyik biztos, de unalmas.
A másik izgalmas, nagy szerelemnek tűnik, de bizonytalan.
Ti hogy döntenétek?
Ha még nem élt át nagy szerelmet, a házasságában sem, akkor természetes, hogy izgatja a gondolat, hogy boldog legyen az újal. Hiszen az olyan lehetőség tartogat, ami a meglévővel már sosem adatik meg. De lássuk be, a szerelem legtöbbször elmúlik és lehetséges, hogy az új lány is pont olyan unalmas lesz neki pár év múlva, mint a mostani.
Azt tanácsolnám, legyen türelemmel, várjon, míg kicsit lecseng a lángolás, hogy meglássa józan szemmel is a lányt. Ha ezek után, később is úgy gondolja, ő az igazi, akkor lépni kell.
Nem kell beleszólni. Saját döntése kell hogy legyen. Így nem vonhat később felelősségre téged. Egyébként csak az új varázsa végett érez ilyet. Amint elmúlik, utána már bánni fogja hogy szeretőt tartott a felesége mellett!
Fellángolás. Az új és ismeretlen miatt érzett varázs, parázs. Ezért kár feldobni egy viszonylag jól működő házasságot.
Viszont a feleség sokkal jobbat érdemelne egy ilyen punci vadásznál, aki nem bírja gatyaba tartani a pocset
Ne adj neki tanácsot.
De egyébként pár év után az új nővel is pont ugyanolyan unalmas lesz. Pár hónapig mindenki marha izgalmas, aztán elfogynak a sztorik, jönnek a szürke hétköznapok. De majd rájön maga. Mindenesetre arról a verzióról, hogy a csaj a szeretője legyen, mindenképp beszéld le.
Nincs tanács.Megvan a magához való ítélőképessége.
Amit feszegetsz,azt úgy hívják,hogy lutri.
"Az egyik biztos, de unalmas.
A másik izgalmas, nagy szerelemnek tűnik, de bizonytalan."
A lutri pedig szabadon válsztható.Vagy kitöltesz egy szelvényt,és nyersz.Vagy kitöltesz egyet,és vesztesz.Vagy nem töltesz ki semmit,nem nyertél,de nem is vesztettél.
Akármelyiket is választod,az a te döntésed,és nem okolhatod a szomszédbácsit,vagy akárkit,hogy rossz tippeket adott meg.A te döntésed,a te felelősséged.Élvezed a nyereményt,vagy kidobtad a pénzedet csak rajtad múlik,senki máson.
Annyit tennék,vagy mondanék,hogy próbáljon meg higgadtan,józanul gondolkodni.Alaposan gondolja át,még mielőtt bármit is tesz.
Ettől többet nem tennék.Max,ha valami rendkívüli dolog nem jutna a tudomásomra,ami esetleg jelentősen változtatna a megítélésén!De az is megalapozott,és elsőkézből való kell,hogy legyen.
F
Nem értek egyet. Igaz, a szerelem elmúlik, de a hiányérzet is megszűnik. Mármint a vágyakozás a lángolásra. Beáll egy harmónia és boldogok lesznek. És a szex olyan lesz, amiről soha nem is álmodott.
Ha az ember belemegy egy megalkuvós szerelem nélküli kapcsolatba, az lehet hosszútávon működő, de a hiányérzet mindig ott lesz. Szerelmi kapcsolatban, hacsak nem szúrják el nagyon, akkor nem lesz hiányérzet a rózsaszín köd után sem vagy csak nagyon-nagyon sokára.
Nekem a szerelem az egyik legtartósabb és legkitartóbb kötődést hozta létre az életemben. Olyan, mint amikor az embernek gyereke lesz és szó szerint szerelmes lesz a kisbabájába. Ez a kötődés egész életre kitart. Akkor is, amikor a kisbaba már rég utálatos tinédzser. Az igazi szüő akkor is látja benne azt a kisbabát, akibe valaha szerelmes volt.
Nem kéne lebecsülni a szerelem szerepét csak azért, mert elmúlik. Meg van a funkciója és nem igaz, hogy a kölcsönös és nagy szerelem csak egy felejthető pár hónapos epizód az életünkben. Nem véletlen mondjék a nagy pszichológusok, hogy igazi szerelmet az ember élete során 1-2 alkalommal képes érezni.
Az, ami pikk-pakk elmúlik, az aki minden évben másba szerelmes, az valójában nem az igazi szerelem, azok valóban csak fellángolások, azért nagy hiba felrúgni egy működő kapcsolatot. De A szerelemért, ami kölcsönös? Ne vicceljünk már! Egyetlen életünk van, hogy átélhessük és a többségnek soha nem adatik meg, többek közt mert gyáva elfogadni.
Maradhat persze a felesége mellett és tehet úgy, mintha minden rendben volna. De ha én volnék a felesége, én azt mondanám neki, hogy válassza azt a szerelmet, amit velem soha nem élt át.
#8 Nagyon szép válasz:)
Igazad van.
Van itt minden... :)
Gyerek nincs, azt írtam volna, volt róla szó, de annyira nagy vágy nem volt meg bennnük. Inkább az, hogy mindketten elmúltak 30 évesek már, illetve tulajdonképpen mindhárman, mert nagyhából egyidősek.
És hogy esetleg időszerű lenne, mert csak nem 40 évesen kéne szülni az asszonynak. De amúgy nem téma.
Igen, a szerelem egy idő után elmúlik, de ha legalább megvolt, és igazán boldog voltál mellette, akkor azt hiszem, a későbbi közös élet is egész mást tartogat, mint egy "biztonsági játék."
Nem gondolom olyan fellángolásnak, ami hamar elmúlna, és a lány részéről sem gondolom annak. Szerelem lesz az, csak mindenkit visszatart a helyzet. A lány sem ugrál, ő is 30 múlt, ő is meg akar állapodni.
Persze, a biztosra akar menni az ember, meg biztosan szerették is egymást a feleségével, sőt most is szeretik, csak ez a nagy, lángoló, igazi szerelem nem volt meg. De attól még működött. Lehet, hogy ilyen szerelemből egy van az életben.
Nem fogok konkrét tippet adni, de véleményem lesz. Akár unalmas is lehet majd, de mi van, ha vele 10 év múlva is izgalmas lesz? A mostani meg már most unalmas. Ha 13-15 év alatt nem lett gyerek, pedig van házuk, 2 kocsi, jó munkahelyek, akkor ide nem is kell gyerek.
Nem akartam a kérdést már úgy kiírni, hogy befolyásoljak bárkit is a válaszadásnál.
Utolsó, nincs igazad, de nem tudhattad, mert nem simered. A barátom nem szállt el magától. Felelős besoztásban dolgozik, sikeres ember. Nem érzi azt, hogy a nő jobb parti, egyszerűen az unalmas életében megjelent egy kolléganő, akivel egymásba szerettek. Még csak nem is hirtelen fellángolás, mert jó ideje vonzódnak, csak ezt sem akartam ennyire pontosítani. Várt, kivárt, csak bántani nem akar senkit. Próbál ő higgadtan gondolkodni, de nincs olyan döntés, amivel senkit ne bántana.
Nem ment le kutyába, csak szerelmes. A felesége mint mondtam, nem egy rossz nő, akkor úgy érezték, összetartoznak, de 10+ év alatt ez változott.
Én azt hiszem, hogy a szerelmet kellene választania, nem a biztosat, mert biztos, de unalmas partnert még találhat, de mindent elsöprő szerelmet lehet, hogy soha.
És azt érzem, hogy ezt fogja ő is választani, csak rőt gyűjt, de a szavaiból az jön le, hogy erre vágyik. Persze, hogy erre vágyik, ha erről álmodozik... Ki vágyna az unalomra?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!