20+ éves nőktől kérdezem, van olyan, hogy valaki megszokja a szingliséget, és egy idő után nem is akarja feladni a szabadságát?

Huszonéves még birom hogy megfeleltségi kenyszerben élek.

Szerintem idősebben plane gyerek mellett már nem menne es kizárt hogy akarnám.

Azaz a mostanival sem tudok elkepzelni házasságot es nem is akarok.

20 vagyok. Rájöttem hogy tényleg szeretnék kapcsolatot. De egy olyat ahol a másik nem korlátoz és nem féltékeny. Nem azt jelenti hogy megcsalnám vagy mindenféle pasikkal járnék ide-oda, de igen vannak barátaim és imádok társaságban lenni, mászkálni, jönni-menni.

Még egyetemre járok (harmadév) és szeretem ezt a fajta szabadságot és szeretném kielvezni ameddig lehet. Olyan kapcsolatra vágyom, ahol ha el akarok menni péntek este a barátaimmal bulizni, akkor elmegyek és a másiknak ez nem probléma.

Mégegyszer mondom, nem lerészegedni vagy megcsalni. Csak mert sokak szerint bulizás=alkalmi szex mindenkivel. Nem!

De ez is csak egy példa. Olyan emberre vágyom aki nem korlátoz teljesen le, akivel nem kell összenőve lennünk.